Nem a tolvajokat ítélik el

A szerencsi kistérség vált az ország „viharsarkává”, ahol időről időre felszínre tör egy országos, mélyben munkálkodó visszásság. A legújabb botrány ismét Monokon pattant ki, ahol a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság 1,2 millió forintra büntette azokat az erdőtulajdonosokat, akik nem jelentették, hogy erdeikből lopják a fát.

Sajnos nem különleges eset a Monokon történt illegális fakitermelés, az azonban egyedivé avatta, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság megbüntette a tulajdonosokat, mert nem vigyáztak kellőképpen erdeikre. Az erdészeti igazgatóság szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye kitér rá: az erdő a vonatkozó törvényi szabályozás alapján úgynevezett korlátozott tulajdont képez, amelynek birtokosát a tulajdonosi jogok mellett kötelezettségek is terhelik.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az erdőgazdálkodás felelőse a tulajdonosok által megbízott erdőgazdálkodó, akinek kötelessége gondoskodni erdészeti szakszemélyzetet igénybevételéről – szól a közlemény. Az erdészeti hivatal szerint Monokon az érintett tulajdonosok nem bíztak meg erdőgazdálkodót, noha a hatóság ennek szükségességére már 2004-ben határozatban hívta fel figyelmüket. – Ennek ellenére az erdőgazdálkodó kijelölését és ezzel erdészeti szakszemélyzet foglalkoztatását a magántulajdonosok és az ugyancsak tulajdonos állam is elmulasztotta – vélekedik az erdészeti hivatal.
Más véleményen van Monok polgármestere. Szepessy Zsolt szerint 70-80 éves emberektől, akik nem a mai modern világba születtek, dőreség elvárni, hogy gondozzanak olyan erdőterületeket, amelyeket olykor még terepjáróval is alig lehet megközelíteni, illetve maguk a tulajdonosok sem tudnak arról, hogy a birtokukban van a terület. – A földnek nincs értéke, mégis elvárják tőlük, hogy gondozzák. A hivatal álságos, mert nem törekedett arra, hogy összehívja a tulajdonosokat, segítsen nekik eligazodni a jogszabályok dzsungelében, holott csak így lehetett volna hatékonyan együttműködni az erdőtulajdonosoknak és az erdészeti hivatalnak – fakadt ki Monok első embere. Hozzátette: neki is nagy nehéz volt a megközelítőleg negyven tulajdonost megtalálni.
Az erdészeti hivatalnak azonban az az álláspontja, hogy az erdők illegális dézsmálásának bejelentése mentesítette volna a tulajdonosokat a kirótt bírság alól. Megemlítik: azokban a környékbeli erdőtagokban, ahol erdőgazdálkodót alkalmaznak, nem történt falopás. – Ez egyszerűen csúsztatás – kommentálta a megállapítást Szepessy Zsolt –, elég csak megkérdezni a rendőrséget, lopják az erdőt mindenhol – mutatott rá. A körülmények és a tények ismeretében hozta meg az erdészeti hatóság tavasszal az erdőgazdálkodási bírságról szóló első fokú határozatát, és egymillió-kétszázezer forintra bírságolta meg a magántulajdonosokat és az államot.
Az állam is tulajdonos a Monok környéki erdőkben, nagyjából negyven százalékban – részletezte Erdei Csaba, a károsultak védelmét ellátó ügyvéd, aki lapunknak elmondta: megfellebbezték az erdészeti hatóság első fokú döntését, továbbá folyamatosan rendőrségi feljelentést is tesznek a nem szűnő falopások miatt. – Az erdészeti hivatal álláspontja olyan, mint amikor valakinek kipakolják a lakását a betörők, majd a kiérkező rendőrök még meg is bírságolják a vétlen lakástulajdonost – világított rá Erdei Csaba.
Hozzáfűzte: az állam nemcsak hogy kivonult a gazdálkodásból, de vissza is rakja a terheket a gazdákra, mondván, azok „védjék meg az ő tulajdonát is”. – Eközben hatalmas pénzen tartunk fenn bürokráciát, rendőrséget, akik tehetetlenek az állandó lopásokkal szemben – mutatott rá. Az ügyvéd kifejtette: érdemes volna elgondolkodni a Csemegi Károly által 1878-ban kidolgozott és bevezetett, „megrögzött bűntettes” (a többszörösen visszaeső bűnöző) kategória újbóli bevezetésén. A fogalom szerint életfogytiglant kapna az az elkövető, aki élet, szemérem és vagyon ellen különböző időpontokban egymástól függetlenül, legalább három bűntettet követett el, és a legutolsó és az azt megelőző között öt év nem telt el, és megállapítható az üzletszerűség. A fogalom bevezetését egyébként Szlovákia fontolgatja.