A bíróság ezzel megkérdőjelezte az egész országra vonatkozó, július elseje óta érvényes törvényt is, és arra kötelezte a politikusokat, hogy 2009 végéig új rendelkezést dolgozzanak ki. Az egészségvédelem jegyében folytatott harc új fejezetéhez érkezett, és ismét példával szolgált a föderális államforma buktatóira: a szövetségi hatalom a tartományok hatáskörébe helyezi a dohányzás szabályozását. A középületekben, a repülőtereken és a pályaudvarokon, a vendéglátó-ipari helyiségekben tilos a dohányzás.
Bajorország az egyetlen tartomány, ahol maradéktalanul foganatosítják az előírást, másutt viszont kivételt jelentenek azok az éttermek és vendéglők, ahol a passzív dohányzás kockázatát elkülönített helyiséggel akadályozták meg. Ez a gyakorlat megoldhatatlan feladat elé állította és létükben fenyegette azokat a kiskocsmákat, amelyek egyetlen helyiségből állnak csupán. Az ő érdekükben fordult az alkotmánybírósághoz a tübingeni „Pfauen”, a berlini „Doors” és egy diszkó tulajdonosa, és kényszerítette ki a döntést: hetvenöt négyzetméternél kisebb, mindössze egyetlen helyiséggel működő kocsmákban ismét lehet dohányozni. „Megmentették a gazdasági létem, és egyben több ezer más család fennmaradását is” – hangoztatta Ulli Neu tübingeni kocsmatulajdonos.
A liberális szabad demokraták a „józan ész diadaláról” beszéltek, abból a meggyőződésből, hogy a sarki kiskocsmák tulajdonosainak maguknak kell eldönteniük, lehet-e náluk dohányozni, vagy sem. Karl Lauterbach szociáldemokrata politikus, egészségügyi szakember, elhibázott lépésről beszélt, és azzal érvelt, hogy Németországban évente legalább ötezer személyt lehetne megvédeni a szívinfarktustól a teljes dohányzási tilalommal. „A legújabb tanulmányok szerint ott, ahol átfogó a tilalom, így Olaszországban, tíz százalékkal csökkent az infarktusok száma” – hangoztatta az SPD-politikus, és kiemelte: a passzív dohányzás veszélyét mindeddig lebecsülték.
A karlsruhei testület ítélete széles társadalmi alapra támaszkodik, a németek közel hatvan százaléka ért vele egyet. Húsz-húsz százalék között mozog a radikális megoldást követelő személyek száma: vagy totális tilalom, vagy teljes dohányzási szabadság. Egy pontban viszont teljes az egyetértés: az egész országra érvényes megoldást kell találni.
Az alkotmánybíróságnak két alapvető jogot kellett mérlegelnie. Az egészségvédelemmel a szabad hivatásgyakorlás érdeke állt szemben. A bírák végül a vendéglátókra nehezedő kettős terhet akarták megakadályozni. A kiskocsmák látogatói között magas a dohányosok száma, külön helyiség berendezésére pedig nincs lehetőség. A megszorítás, hogy a füstös környezetben készített ételek előtt is lezárták a sorompót, nem érintette a tulajdonosokat, ők már eddig is klasszikus sörözőket üzemeltettek.
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
