Nő a feszültség Dél-Oszétia körül

Egymást vádolják provokációval az utóbbi napokban kiéleződött grúz–oszét konfliktus résztvevői. Az utóbbi négy év legnagyobb összecsapásaiban hatan meghaltak, mintegy tucatnyian megsebesültek. Egyelőre nem világos, hogy ki kezdte a lövöldözést. A déloszét hatóságok mozgósították az önkénteseket, szakértők szerint azonban kicsi az esélye annak, hogy a feszültség nyílt öszszecsapásokba, háborúba csapjon át. Ezt támasztja alá, hogy a napokban grúz–oszét tárgyalásokra kerül sor.

Hat ember vesztette életét a grúz támadásokban a hét végén a szakadár déloszét terület határán. Grúzia szerint a déloszét erők lőttek először, míg Chinvali az ellenkezőjét állítja. Oroszország jelentős létszámú békefenntartó erőt állomásoztat a térségben, s Grúzia azzal vádolja, hogy be akarja kebelezni a területet. Moszkva tagadja ezt, de hangsúlyozza, törvényes joga, hogy bármilyen eszközzel megvédje honfitársait Dél-Oszétiában és Abháziában, ahol a lakosok többségének orosz útlevele van. Dél-Oszétia és Abházia (egyaránt a Szovjetunió szétesése után) az 1990-es évek elején megvívott véres háborúban szakadt el Grúziától, amely helyre akarja állítani a fennhatóságát felettük. Tbilisziben igazából senki nem hisz abban, hogy háború robban ki a területén, míg Chinvali grúz csapatösszevonásokról beszél, és elmondása szerint hatszáz gyereket és idős embert evakuált a területről. Úgy tűnik, hogy Tbiliszi júliusban felrúgta az 1992-es békeszerződést azzal, hogy pilóta nélküli repülőgépeket, Szu–25-ösöket és An–2-eseket irányított a területre, s több ellenőrző pontot állított fel, amellyel elzárt egymástól oszét területeket.
A kialakult helyzetről lapunknak Alekszandr Rondeli, a tbiliszi stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának vezetője elmondta, hogy Grúziának nem áll érdekében a helyzet kiélezése. Szerinte hazugság, amit az orosz sajtó ír, s az igazság az, hogy folyamatosan provokálják a grúz felet. A helyzet „kiéleződése” az Abháziáról szóló berlini tárgyalások közeledtével függ össze. Moszkva a Dél-Oszétia körüli feszültség növelésével akarja bizonyítani, hogy Grúzia nem kész a tárgyalásokra. Ezt látszik alátámasztani az a hír, hogy az abház elnök, Szergej Bagaps a déloszét eseményekre hivatkozva elutasította, hogy részt vegyen az augusztus 15-i berlini tárgyalásokon. A szakértő nevetségesnek nevezte azokat a híreket, amelyek szerint menekítik a gyerekeket Chinvaliból. Rondeli szerint ez így van minden nyáron, amikor a gyerekek elutaznak üdülni táborokba. – Háború nem lesz, hiszen valójában csak Grúzia befeketítése a cél. Oroszország fő törekvése, hogy megtartsa befolyását a Kaukázusban, ezért mindenáron igyekszik megakadályozni Grúzia atlanti integrációját. Grúzia körül kemény geopolitikai kiszorítósdi folyik, Tbiliszi ugyanis a térség kulcsa, s aki ellenőrzi, az kezében tartja az egész Kaukázust. Az első számú játékos e harcban Oroszország, az Egyesült Államok ugyanis messze van, Európa pedig rendkívül gyenge, s csak késve, most kezdi felismerni a régió fontosságát. Ezt jelzi az abház konfliktus rendezését szolgáló német béketerv, s Berlin látható aktivizálódása – fogalmazott Rondeli.
Ukrán szakértők rámutatnak, hogy Tbiliszinek nem érdeke a helyzet túlságos kiélezése, hiszen ezzel elveszítheti a Nyugat szimpátiáját (Izrael már le is állította a grúziai fegyverszállításokat), hiszen a konfliktus kiéleződése esetén szó sem lehet a NATO előszobájának tekintett cselekvési terv aláírásáról (Rondeli erre nem is számít). Rámutatnak arra is, hogy a Nyugat meglehetős visszafogottsággal kezelte a mostani konfliktust is. Felvetik ugyanakkor, hogy Chinvali érdeke a feszültség (s nem több) élezése, hiszen érdekeltté kell tennie Moszkvát, amely esetleg a kárára megegyezhet Tbiliszivel Abháziáról, hiszen a terület nyugalma elemi érdeke a szocsi téli olimpia miatt.