(Ny)elv

Bartók
Ganénak nevezte egy hölgy előtt a tehéntrágyát. Észrevéve zavarát, ezt mondta neki: Nem gondoltam arra, hogy esetleg sértheti magát, bár tudhattam volna… Milyen szánalmas az olyan ember, mondta az Ágota nevű nőnek, felesége barátnőjének, az ő tisztelőjének és támogatójuknak, aki nem képes felfogni az igazi szavak erejét és tisztaságát, azokét, amelyek közvetlenül fejezik ki az általuk jelzett fogalmakat. Milyen közönségesek a pótszavak, amikor arra figyelmeztetnek, hogy valami csúnyát vagy rosszat takarnak. Ezeket a szavakat természetesnek találják a földdel közeli kapcsolatban élő emberek. Ezek az őserejű szavak úgy nőttek ki a termőtalajból, akár a növények, sajátos erejük és szépségük van, s olyan emberek élnek velük, akik azon a talajon dolgoznak, pihennek és szeretkeznek, s testük minden részét ilyen egyenes és nélkülözhetetlen szóval nevezik meg, és ezeket a megnevezéseket ízlésesen és finoman használják. Azok piszkítják be a szavakat és jelentésüket egyaránt, akik megpróbálják kicserélni őket, elfedik igazi értelmüket, s hitvány pótszavakat adnak helyettük.
Majd így folytatta:
Én a magam részéről a „nem tűri a nyomdafestéket” kifejezést tartom a legdurvábbnak minden nyelven. És én ettől mindig megbokrosodtam. Hányszor kínozott meg, amikor szép népdalszövegek kinyomtatásáról volt szó, épp a legszebbekéről, amikor a testi és lelki gyengédség meleg pillanatai termettek, vagy a nehéz élet egyhangúságát megtörő, oly igen kívánatos és örvendetes tréfálkozó nyelvről.
Marx & Engels
A gondolat közvetlen valósága a nyelv. Az eszmék nem léteznek a nyelvtől elszakítva. (Innentől a Hasznos mulatságok Bélley Pál szerkesztette anyagából válogatunk, 1959-ben jelent meg. Eredetileg, 1817-ben melléklap volt, Kultsár István és Ungvárnémeti Tóth László szerkesztésében.)
Lenin
A nyelv az emberi érintkezés legfontosabb eszköze; egysége és akadálytalan fejlődése egyik legfontosabb előfeltétele a valóban szabad és széles kiterjedésű, modern kapitalizmusnak (…) annak, hogy a piac szoros kapcsolatban legyen minden egyes nagy- vagy kisgazdasági egyeddel, eladóval és vásárlóval.
Sztalin
A nyelvek egy közös nyelvvé olvadnak össze… amikor már nem lesz világimperializmus, megdőltek már a kizsákmányoló osztályok, megszűnt a nemzeti és gyarmati elnyomás. Először a leggazdagabbá vált, egységes övezeti nyelvek emelkednek majd ki, azután pedig az övezeti nyelvek egy nagy közös nyelvvé olvadnak össze.
A nemzetközi segédnyelvekről
Karinthy Frigyes: Borzasztó ezekkel a nyelvekkel. Meg vagyok győződve róla, hogy a világ legtöbb bajának… az emberiség soknyelvűsége az oka… Itt lenne az eszperantó, amely megválthatná a világot, de néhány évszázad múlik el még, amíg az anyanyelven kívül kötelező közös segédnyelv feltétlen szükségességét belátják a népek kormányzói… A technikának az a törekvése, hogy közös lakószobát csináljon a földgolyóból… Hiába a grandiózus lehetőség, amelylyel a mozgókép és a rádió biztatja a közeljövő fiait… ha egyszer nem értik egymás szavát. Egyelőre ki vagyunk szolgáltatva a tolmácsoknak, és még szerencse, ha a tolmács jóhiszemű és készséges.

Kosztolányi Dezső: A műnyelvek az értelem lombikjában jöttek létre… Utálatosak, mint a kaucsuk kézelő és a bádogpohár. Vadonatújak és merevek, akár a gyári áruk… A nyelv hivatása éppen az, hogy telis-tele van emberi tartalommal, letűnt nemzedékek életével, okos és ostoba emberek szellemével… A műnyelveknek nincs gyerekszobájuk.

MEGJEGYZÉS: Nagyapám, aki nyolcvanéves korában tette le az eszperantótanári vizsgát, míg az állomásról hazafelé menet franciául, oroszul, németül és angolul beszéltünk, néha megpróbálkozott az eszperantóval is. Neked két hét, mondta. De hát nincs is kultúrája, irodalma! Majd te írsz, mondta nagyapa, aki úgy reménykedett benne, hogy ebből valaha világnyelv lesz, mint a kínaiak. Kíváncsi vagyok, pénzelik-e a még a reménykedőket. A kínai az a nyelv, amelyben nincs igeidő! A kínaiban csak az időhatározóból tudjuk meg, melyik időben vagyunk.

Gárdonyi
Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. Bármit elveszíthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszíti, az Isten se adja vissza többé. Aki a jó magyar szót elhagyja az idegenért, akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló!
Kodály
Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le. Sőt arra kell törekednünk, hogy legalább egyet minden magyar ember tökéletesen tudjon. Az idegen nyelvvel párhuzamosan tanuljuk újra a magyart. Mielőtt tehát arra törekszünk, hogy az angolt angolosan, a németet németesen beszéljük: próbáljuk meg a magyart magyarosan, minden idegen íz nélkül beszélni. A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.
Karinthy a szótárról
Mint sziklában a szobor: a szótárban is rejtve van a végső igazság, a döntő tétel, a megváltás igéje, csak meg kell keresni. A szavak felcserélésén, változtatásán túl (filozófia) a szellem szerencselovagjai: költők, szójátékosok, paradoxoncsinálók merészen kísérleteznek.
Kelemen József ugyanebben a könyvben egymillióra becsüli a magyar szavak számát.
Egy mai ősnyelvkutató
Varga Csaba szerint Európa mindegyik nyelvében a magyar nyelvnek nagy mennyiségű töredékét találjuk meg. Minél régebbi, annál inkább. Sokkal inkább a latinban (az etruszkok révén), még inkább az ógörögben, és ennél is inkább az ősgörögben. Mindebből következik, hogy a magyar nyelv Európa ősnyelve. (Lásd még Kiss Dénes költő csodálatos nyelvészeti munkáit.)
A fakópiros füzetből
Meghalunk. Ez lehet az élet értelme. Nyelvet alkotunk. Ez mérheti meg az életünket. Minden igazi műnek saját nyelve van. Miközben a magyar nyelvet körülbelül huszonöt gyökre vezethetjük vissza. Micsoda rend, mielőtt szótárt kezdenénk írni!
A nyelv a kultúrád térképe. Megmutatja, honnan jöttél, és merre tartasz.

Nyelvem határai, világom határai.
(Wittgenstein)
Halld és értsd: nem az határozza meg az embert, ami a száján bemegy, hanem ami kijön rajta.
(Máté 15: 10-11)
Minden embernek van valami a szótárában, ami úgy ragad hozzá, mint egy második bőr. Az ellenségnek csak meg kell találnia.
(Ambrose Bierce)
A nyelv épület, amelyhez mindenki tesz egy téglát.
(Emerson)
A szavaknak köszönhetően emelkedhetünk az állatok fölé, és a szavaknak köszönhetően süllyedhetünk le a démonok szintjére.
(Aldous Huxley)
A felsőbbrendű ember szavaiban ne legyen semmi helytelenül. Különben az egész égalatti összezavarodik.
(Kung Fu-dze)

Az arc vagy a zene univerzalitását semmilyen rövid mondás el nem érheti. Egy kis szobába zsúfol sok dolgot. Így vagyok én ezzel mindennap. Amellett senki sem mondja pontosan azt, amit gondol, mert a szavak csúszósak.

A futó beszéd középszerű érzéseket takar.
(Flaubert)
Minden beszéd alatt, ami jó, van egy csönd. A csönd mély, mint az örökkévalóság, a beszéd sekély, mint az idő.
(Thomas Carlyle)
A beszéd két nagyothalló közti megegyezés. De sok szép dolog van, amit nem mondhatunk el, ha kiabálnunk kell… Az igazi költészet olyan egyszerű és természetes, hogy amikor találkozunk vele, nem értjük, miért nem költő minden ember. A költészet nem más, mint egészséges beszéd.
(Thoreau)
Mindig elszomorodom, ha bármely nyelv elvész, mert a nyelvek a nemzetek családfái.
(Samuel Johnson szótáríró)

Túl sok szépen hangzó szavunk van, és túl kevés cselekedetünk ér föl hozzájuk. Azok a szép szavak, melyeket mindenkinek szántak, lehet, hogy nem érnek el senkit. Meg kell ragadnod a tárgyat, szépen vagy kevésbé szépen, a szavak követni fognak.

A tiszta beszéd nagy ellensége az őszintétlenség. Ha szakadék van az ember valódi és kimondott céljai között, az ember ösztönösen a hosszabb szavak és kifáradt kifejezések irányába fordul, miként a tintahal kitör a tintából.
(Orwell)

Számomra a szavak cselekvési módok, amelyek befolyásolják a változást. A nyelv rejtett erő. Akár a hold, amely befolyásolja az árapályt.
Senki sem ismeri jobban a nyelvet, mint az, aki csukva tartja a száját. Beszélj kevés szóval, egyszerűen, mert a beszéd vége nem a kérkedés, hanem a megértés.

A képzeletünk műveinek egyszerű nyelven kell megjelenniük. Minél bonyolultabb, minél jobban a képzelet szüleménye, annál inkább.
(Coleridge)
Gondolkozz, miként az okos, de az emberek nyelvén fejezd ki magad.
(W. B. Yeats)
Új jelentésű szavak
ásítás fn őszinte vélemény nyilvánosan kifejezve
barbár fn Barbara távoli rokona
bizottság fn testület, amely ügyel minden percre, de órákat veszteget el
csirke fn az egyetlen állat, amelyet születése előtt és halála után is fogyasztunk
frizbitarianizmus fn hit, mely szerint halálunk után valaki földobja a lelket, és az ott ragad
infláció fn a pénz félbevágása a papír megsértése nélkül
holnap fn a ma legnagyobb munkamegtakarítása
kannibál fn ember, aki torkig van már az emberekkel
mazsola fn túl sokat napozott szőlő
por fn sár, amelyből kipréselték a vizet
ránc fn csupán másoknak van, nekem csak jellemvonásaim vannak
szúnyog fn rovar, amelytől jobban szeretjük a legyeket
titok fn valami, amit egyszerre csak egy embernek mondunk el