Orosz katona helyett inkább részeg disznó

Szoborállítási láz tombol Ukrajnában. A kommunista köztéri alkotásokat felváltják a mindennapok csetlő-botló kisemberét ábrázoló, sokszor komikus művek.

Társadalmi feszültséget gerjesztve ugyan, de fokozatosan eltűnnek a terekről az egykori szovjet birodalom jelképei. A városok-falvak utcáit járva ma már nem a Lenin-emlékművekkel, a szovjet irodalom, képző- és zeneművészet két-három kiválóságával, a felszabadító szovjet katonával és az állandó készenlétre figyelmeztető, sorakozóra trombitáló vörös nyakkendős pionírral kell szembesülni. A helyüket elfoglalták a nemzeti-hazafias mozgalom azon személyiségeinek szobrai, akiket az ország nyugati régióiban hősöknek, délen és keleten pedig a nép ellenségeinek tekintenek. De az Ukrajnán végigsöprő szoborállítási láz fő témája a „kisember”: a vízvezeték-szerelő, a napraforgómagot áruló öregaszszony, a szamohonkafőző (kisüsti pálinka), a jóságos Mikulás vagy éppen a gyerekek-felnőttek egyik kedvelt rajzfilmhőse, a mindenkin segíteni akaró Leopold kandúr. Lembergben például néhány nappal ezelőtt egy bronzba öntött, mosolygó halat emeltek piedesztálra, amely arra figyelmezteti az embereket, hogy soha ne fosszák meg egymást a mosolytól. A Zaporizzsja megyei Bergyanszkban pedig egy részeg disznót emeltek talapzatra, azt remélve tőle, hogy jobb belátásra bírja azokat, akik naponta a sárga földig leisszák magukat. Egyik-másik alkotásban van politikai üzenet is: a Lemberg megyei Drohobics központi terén emelt, hatméteres, keresztet tartó férfi, akit a városban csak Mihály arkangyalnak neveznek, azoknak állít emléket, akik 2004 késő őszén a kijevi Majdanon résztvevői voltak a „narancsos forradalomnak”. A Majdanon látható, az ország függetlenségét jelképező, égbe nyúló emlékoszlopot – nyilvánvalóan az ország jelenlegi valóságára utalva – a népnyelv egyszerűen csak „impotens vágyálomként” emlegeti.
A legváltozatosabb képet viszont azok a humoros és extravagáns zsánerszobrok mutatják, amelyek az emberek reményeit, vágyait, álmait lovagolják meg. Vinnica közelében, az Umany felé vezető autósztráda mentén lévő kávézó szomszédságában például egy hatalmas ajtó, rajta mintegy háromméteres kulccsal emelkedik a magasba. A hiedelem szerint aki megsimogatja a kulcsot, rövid időn belül lakáshoz-házhoz jut. Mindebből nyilvánvalóan jól profitál a kávézó is, amelynek előterében ott magaslik, bizonyára nem véletlenül, a szélhámosok királyának tartott Osztap Bender szobra is. Poltavában a házasságkötő teremből kilépő ifjú párok első útja egy betonból készült, hatalmas kanálhoz vezet, amelyről az a legenda járja, hogy aki a fiatalok közül beleül, az forgatja majd a fakanalat is. A legtöbb ilyen furcsasággal viszont az Azovi-tenger partján lévő üdülőváros, Bergyanszk dicsekedhet. Ezekben a napokban a város azonban egyik céllövöldéje miatt került az ország figyelmének középpontjába. A tulajdonos a hagyományos célpontok helyett az állam vezetőinek karikatúráit állotta ki céltáblaként, amivel nem csupán a turisták figyelmét, hanem a pártok és a jogvédők érdeklődését is felkeltette, s így jobbnak látta, ha kereket old.