Részvétnyilvánítások Európából és az USA-ból

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő részvéttáviratában azt írta: „Büszkék lehetünk arra, hogy honfitársunk, kortársunk volt. Erős személyiség, bátor és méltóságteljes egyéniség volt.” Putyin szerint Szolzsenyicin írói munkássága, társadalmi tevékenysége, hosszú, nehéz életútja példa az önfeláldozásra, az emberek, a haza, a szabadság eszméinek, az igazságosság és az emberiesség önzetlen szolgálatára. A XX. század egyik legjelentősebb gondolkodójának, írójának, humanistájának nevezte Dmitrij Medvegyev orosz elnök a vasárnap elhunyt Alekszandr Szolzsenyicint. Úgy fogalmazott a hozzátartozóknak küldött hétfői részvéttáviratában, hogy a Nobel-díjas orosz író halála pótolhatatlan veszteség Oroszország és az egész világ számára.
Az orosz ortodox egyházfő az elhunyt író „keresztény méltóságát” emelte ki. „Tehetséges, nem hétköznapi ember lévén Alekszandr Iszajevics nem könnyű alkotói utat és életutat járt végig. Sok megpróbáltatásban volt része, de mindig megbékélve és keresztény méltósággal fogadta ezeket” – mondta II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a kilencvenedik évében elhalálozott szerzőről, aki munkásságával leleplezte Sztálin munkatáborainak borzalmait. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió volt elnöke kifejtette, Szolzsenyicinnek egyedülálló sorsa volt, neve beíródott az orosz történelembe, hiszen kulcsszerepet játszott a sztálini rezsim aláásásában. „Az elsők egyike volt, akik hangosan szólni mertek a sztálini rendszer embertelenségéről, azokról az emberekről, akik túlélték a megpróbáltatásokat, és nem törtek meg” – idézte az MTI. Gorbacsov volt egyébként az, aki annak idején helyreállította Szolzsenyicin szovjet állampolgárságát, amelytől az írót 1974-ben megfosztották.
George Bush szomorúan vette tudomásul, hogy Alekszandr Szolzsenyicin, a szabadság nagy formátumú híve távozott az élők sorából. Az amerikai elnök mély részvétét fejezte ki a Szolzsenyicin családnak – közölte az író halála után a washingtoni Fehér Ház.
Az orosz író halála után nyilvánosságra hozott megemlékezésében Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a XX. századi oroszországi lelkiismeret egyik legnagyobbikának nevezte Szolzsenyicint. Sarkozy szerint Szolzsenyicin tárta fel a világ előtt a szovjet rendszer valóságát, nem volt hajlandó elhagyni hazáját, és inkább otthon maradt, hogy leleplezze a hatalom üzelmeit. – Oroszország elvesztette az igazság egyik nagyszerű harcosát, aki azért dolgozott, hogy az oroszokat megbékítse saját múltjukkal. A világ elvesztette a szabadság egyik jelképét – emlékezett Jacques Chirac volt francia elnök.