Sok idő kellene a felkészülésre

Egy esetleges adóreform részleteit legalább másfél-két évvel a bevezetése előtt közölni kellene ahhoz, hogy a lakosság és a gazdasági élet szereplői kellően felkészülhessenek – mondta lapunknak a közterhek rendszerének átalakításával kapcsolatban Bod Péter Ákos. A négy adótanácsadó cég e héten közölt javaslatát az érdekképviseletek és a szakszervezetek többsége is elutasítja.

Sokat hallani manapság arról, miképpen kellene hazánk adórendszerét átalakítani, ám arról kevesebb szó esik, mennyi időre volna szüksége a társadalomnak és az üzleti élet szereplőinek az új szabályok megismerésére. Bod Péter Ákos egyetemi professzor, volt jegybankelnök szerint ha adóreform kimunkálásán gondolkoznak a jogalkotók – vagyis a közterhek rendszerét számos ponton módosítanák –, a rendelkezéseket csak nyilvánosságra hozataluk után több évvel volna célszerű bevezetni. Különösen akkor kell másfél-két esztendőt hagyni a felkészülésre, ha új adónemet is létrehoznak – véli a közgazdász. Nemzetközi tapasztalatokat említve Bod rögzítette, hogy Nyugaton a közteherviselés nagyobb arányú átalakításáról szóló szabályok meghozatala után általában két-három évet várnak azok bevezetésével, kellő időt adva a változásokhoz való alkalmazkodásra. Az egyetemi tanár megemlítette: az is gyakori, hogy az új szabályokat először csak az állam valamely területén próbálják ki, s csupán akkor alkalmazzák országosan, ha azok kicsiben beválnak. Leszögezte: a tervezett változásokról külföldön mindig alapos szakmai és társadalmi párbeszédet folytatnak, s nem vezetnek be olyan rendelkezéseket, amelyekről nem folyt érdemi egyeztetés.
A professzor szerint amennyiben csak egy adó szabályait változtatják meg, s a módosítások az év első napján lépnek életbe, elegendő, ha az új rendelkezéseket az előző esztendő novemberében szavazza meg a parlament. Ilyenkor két-három hónap alatt is felkészülhetnek az érintettek, de csak akkor, ha az elfogadott adótörvény szakmailag megfelelő. Emlékezhetünk rá, a múlt év végén hirdették ki a január elsejétől hatályos, általános forgalmi adóról (áfa) szóló új jogszabályt. A pénzügyi tárca akkor úgy érvelt: a rendelkezésre álló idő elég ahhoz, hogy mindenki megismerkedjen a módosuló szabályokkal. Azonban a törvény számos képlékeny előírást tartalmazott, amelyeken Veres János tárcája csak akkor volt hajlandó módosítani, amikor szakértők bejelentették: az Alkotmánybíróság előtt támadják meg az alkalmazhatatlan törvényt. Bod Péter Ákos szerint a négy multinacionális tanácsadó cég e héten közzétett adójavaslatának legnagyobb előnye, hogy a közteherviselés átalakítására átfogó koncepciót vázol. A csomag egyértelmű irányvonalat képvisel, nem úgy, mint a kormány, amely hetente eltérő elvek mentén szeretné az adórendszert módosítani. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke lapunknak kifejtette: ahelyett, hogy a kabinet dolgozna a közteherviselés átalakításán, a szakértők rögtönzéseitől hangos a sajtó, a kormány elképzeléseiről pedig semmit sem tudni. Az érdek-képviseleti vezető úgy véli, az adótanácsadók javaslata elfogadhatatlan a kis- és középvállalkozások számára, hiszen szerepel benne az átalányadózási fajták legtöbbjének eltörlése. Ez a lépés Vadász szerint munkahelyek megszűnéséhez és a költségvetési bevételek eséséhez vezetne. A tételes egészségügyi hozzájárulás mértékének négyszeresére növeléséről a társelnök azt mondta, ez a sok embert foglalkoztatók büntetése lenne. Megjegyezte, a multinacionális cégek kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, a magyar munkavállalók 72 százalékát a hazai kis- és középvállalkozások alkalmazzák. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke a távirati irodának úgy fogalmazott: a négy adótanácsadó javaslata számos elemében figyelemre méltó, ám összességében egyoldalú, és a nagy cégeknek kedvez.
Több szakszervezet is elfogadhatatlannak tartja az adócsomagot. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke az MTI-nek kifejtette, az adótanácsadók javaslata tovább növelné a jövedelmi különbségeket, és hátrányosan érintené a munkavállalók többségét. A Liga Szakszervezetek szerint a szolidaritási adó eltörlése nem a szociális érdekeket, hanem a nagytőkét szolgálná. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a javaslat megvalósítása az alacsony keresetűek helyzetét rontaná, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma pedig elutasítja az áfa növelését.