Uniós forrás: Brüsszelben is marad

Ördögi körbe kerülhet az ország az uniós pénzek lehívásával kapcsolatban. Ahhoz ugyanis, hogy a brüsszeli juttatásokhoz hozzájussunk, saját forrást is fel kell mutatnunk. Az eladósodás és a gazdasági növekedés lassulása azonban egyre jobban akadályozza a szükséges önrész előteremtését. Szakemberek szerint ezért szinte kizárt, hogy a rendelkezésre álló kereteket ki tudjuk majd használni.
Legalább hatszázalékos gazdasági növekedésre lenne szükség a 2007 és 2013 közötti időszakban ahhoz, hogy teljes mértékben fel tudjuk használni az uniós pénzeket – nyilatkozta a Népszavának Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Ha kevésbé erősödik a magyar gazdaság, akkor az érdekvédelmi vezető szerint a cégeknek nem lesz elegendő önerejük a pályázatok elnyeréséhez. Egyelőre úgy tűnik, semmi esély a hatszázalékos növekedés elérésére, így a 7000 milliárd forintnyi uniós forrás egy része a brüszszeli kasszában marad. Géresi József, az IPOSZ alelnöke lapunknak mindehhez hozzáfűzte: a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára ráadásul a pályázati kiírások is olyan feltételeket támasztanak, amelyeket nem tudnak teljesíteni.
Az önkormányzatok háza táján sem túl rózsás a helyzet. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minap publikált jelentése szerint az ellenőrzött önkormányzatok 20-40 százalékánál mutatkozott a tervezettnél nagyobb hiány. Az ÁSZ tapasztalatai szerint a megyei, a megyei jogú városi, kerületi és városi önkormányzatok kilencven százaléka nem készült fel rendesen az uniós források igénybevételére. A fenti megállapításra reagálva Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: az önkormányzatok legalább annyira felkészültek az uniós pénzek megszerzésére, mint a kormány. Jelenleg a helyhatóságok adóssága eléri a 800 milliárd forintot, amelynek nagy része fejlesztési hitelekből, körülbelül egynyolcada pedig működési hitelekből származik. Gémesi György úgy látja, hogy az önkormányzatok mindent megtesznek az uniós források minél hatékonyabb begyűjtése érdekében, ám az önerőt csak pluszforrások bevonásával tudják előteremteni. Általában kötvények kibocsátásából vagy ingatlaneladásból fedezik a pályázatokhoz szükséges „belépő” összegét. Ugyanakkor az elnök szerint ez csupán kényszermegoldás, hiszen a hiteleket egyszer mindenképp vissza kell fizetni. Vagyis jelenleg az önkormányzatok csak el-odázhatják a forráshiányból származó problémák megoldását.

Lízing a pályázatokban. Rövidesen a hazai támogatási rendszerben is lehetőség lesz a kkv-k számára legalkalmasabb finanszírozási eszköz, a zártvégű pénzügyi lízing alkalmazására az EU-pályázatoknál. A Magyar Lízingszövetség közleménye szerint a szervezet ígéretet kapott arra, hogy a gazdaságfejlesztési operatív programban és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban részt vevő projekteknél a hazai támogatási rendszer is elfogadja ezt a finanszírozási formát. A lízing előnye az uniós pályázatoknál az, hogy itt maga az eszköz az ügylet fedezete, és a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. Épp ezért nincs szükség más biztosítékra, elegendő lehet az alacsonyabb önerő is.