Bár az Európai Unió túlságosan is nagyvonalú, hatvanszázalékos védővámcsökkentésről szóló javaslattal érkezett Genfbe a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) legutóbbi tárgyalássorozatára, a 153 tagállam megállapodása mégsem emiatt vérzett el. A már kezdettől fogva kudarcra ítélt, hét éve tartó egyeztetés elsősorban India, Kína és Brazília védővámjainak vitáján bukott meg, így a tegnap napvilágot látott magyar tiltakozás már nem sok vizet zavart. A több EU-tagállam által is erősen kritizált uniós védővámcsökkentésről a tárgyalások berekesztése miatt szavazás sem volt, sőt a közösséget képviselő Peter Mandelson – az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa – felajánlását már javaslata ismertetése előtt is megkérdőjelezték a bizottságban, mert a vámmérséklés eredeti változata kisebb mértékű lett volna. Szakértők szerint a védővámok és a támogatások csökkentése jelentősen visszavetné az uniós mezőgazdaságot, és az unióban mintegy félmillió munkahely kerülne veszélybe.
– A WTO célja a pénzügyi és kereskedelmi korlátok lebontása, ezzel azonban az unió a mezőgazdaság területén távolról sem ért egyet – mondta lapunknak Boros Imre volt PHARE-miniszter, aki hangsúlyozta: Európa független szeretne maradni az élelmiszer-ellátás szempontjából, ezért hozta létre agrártámogatási rendszerét. Az élelmiszerárak emelkedésével az önellátás kérdése még jobban előtérbe került, így Boros szerint nem várható, hogy az unió a későbbiekben feladja álláspontját, annak ellenére, hogy a WTO részéről óriási nyomás alatt van.
– Számunkra egyértelműen előnytelenek a WTO tanácskozásain elhangzott javaslatok. Az EU agráriumát érintő vámcsökkentések az új és régi tagállamok tekintélyes részénél jogosan váltottak ki heves ellenállást – mondta Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. vezetője, aki szerint nem szabad egyetérteni azzal, hogy a belső támogatások mérséklődjenek. A közgazdász szerint csak 2013-ra fogjuk elérni azt a támogatási szintet, ahonnan 2004-ben indulnunk kellett volna, annak ellenére, hogy Magyarország a közepesen támogatott országok között van. Európa számára óriási piaci veszteséget jelentene, ha olyan országok agrártermékeivel kellene versenyeznie, ahol például feleannyiba kerül az állattartás – fogalmazott a szakember, aki szerint ellentételezésként sokkal kevesebb kedvezményt kapna az unió, mint amennyi veszteség érné. Az EU nem fogja feladni agrárpozícióit, csak kisebb engedményeket fog tenni, és a fejlődő országokat inkább más eszközökkel segítené – tette hozzá.
– A fő világkereskedelmi partnerek érdeke a megegyezés, ezért a jelenlegi nehézségek ellenére elkerülhetetlen a WTO-megállapodás tető alá hozása, a folyamat még korántsem ért véget – nyilatkozta lapunknak Halmai Péter egyetemi tanár. A szakember hangsúlyozta, hogy a WTO-forduló agrárkereskedelmi tárgyalásai három pillér keretében folynak: a piacra jutás, a belső támogatások, illetve az exporttámogatások területén. A közgazdász szerint az exporttámogatásokat az Európai Unióban már jelentősen lefaragták, ám a szerződéses vámok – a korábbi csökkentések ellenére is – még mindig magasnak számítanak, különösen egyes érzékeny termékek esetében. A jelenlegi tárgyalási fordulóban lényegében eldőlt, hogy további vámcsökkentésekre kerül sor az úgynevezett lépcsős formula keretében. Ennek az a lényege, hogy a magasabb szerződéses vámok esetében nagyobb mértékű lesz a mérséklés. Ugyanakkor az érzékenynek minősülő termékek esetében, vagyis szűkebb körben kisebb mértékű a vámcsökkentési kötelezettség. Halmai szerint a külső verseny növekedésére az uniós termelők versenyképességének növelése lehetne a megfelelő válasz, ami viszont döntően az EU, illetve egy-egy ország belső tényezőitől függ. – A WTO-tárgyalások most megakadtak, de nem fulladtak kudarcba – hangsúlyozta a Szent István Egyetem tanára. Halmai aláhúzta: erős érdekek szólnak a tárgyalások folytatása mellett, ám a későbbi megállapodás csak kiegyensúlyozott lehet.
Zelenszkijnek mondott köszönetet Sebestyén József halála kapcsán egy kárpátaljai politikus
