Világkereskedelmi támadás az unió ellen

A fejlődő országok piacvédő törekvései miatt futottak zátonyra a genfi WTO-tárgyalások, nem egyes uniós tagországok – így hazánk – tiltakozása miatt. Ugyanakkor az Európai Unió mezőgazdaságának támogatási rendszerét megnyirbáló világkereskedelmi megállapodás létrejötte hosszú távon továbbra is veszélyt jelent. Az unió agrárpozícióinak feladása hazánkra nézve is beláthatatlan következményekkel járna.

2008. 08. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az Európai Unió túlságosan is nagyvonalú, hatvanszázalékos védővámcsökkentésről szóló javaslattal érkezett Genfbe a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) legutóbbi tárgyalássorozatára, a 153 tagállam megállapodása mégsem emiatt vérzett el. A már kezdettől fogva kudarcra ítélt, hét éve tartó egyeztetés elsősorban India, Kína és Brazília védővámjainak vitáján bukott meg, így a tegnap napvilágot látott magyar tiltakozás már nem sok vizet zavart. A több EU-tagállam által is erősen kritizált uniós védővámcsökkentésről a tárgyalások berekesztése miatt szavazás sem volt, sőt a közösséget képviselő Peter Mandelson – az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa – felajánlását már javaslata ismertetése előtt is megkérdőjelezték a bizottságban, mert a vámmérséklés eredeti változata kisebb mértékű lett volna. Szakértők szerint a védővámok és a támogatások csökkentése jelentősen visszavetné az uniós mezőgazdaságot, és az unióban mintegy félmillió munkahely kerülne veszélybe.
– A WTO célja a pénzügyi és kereskedelmi korlátok lebontása, ezzel azonban az unió a mezőgazdaság területén távolról sem ért egyet – mondta lapunknak Boros Imre volt PHARE-miniszter, aki hangsúlyozta: Európa független szeretne maradni az élelmiszer-ellátás szempontjából, ezért hozta létre agrártámogatási rendszerét. Az élelmiszerárak emelkedésével az önellátás kérdése még jobban előtérbe került, így Boros szerint nem várható, hogy az unió a későbbiekben feladja álláspontját, annak ellenére, hogy a WTO részéről óriási nyomás alatt van.
– Számunkra egyértelműen előnytelenek a WTO tanácskozásain elhangzott javaslatok. Az EU agráriumát érintő vámcsökkentések az új és régi tagállamok tekintélyes részénél jogosan váltottak ki heves ellenállást – mondta Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. vezetője, aki szerint nem szabad egyetérteni azzal, hogy a belső támogatások mérséklődjenek. A közgazdász szerint csak 2013-ra fogjuk elérni azt a támogatási szintet, ahonnan 2004-ben indulnunk kellett volna, annak ellenére, hogy Magyarország a közepesen támogatott országok között van. Európa számára óriási piaci veszteséget jelentene, ha olyan országok agrártermékeivel kellene versenyeznie, ahol például feleannyiba kerül az állattartás – fogalmazott a szakember, aki szerint ellentételezésként sokkal kevesebb kedvezményt kapna az unió, mint amennyi veszteség érné. Az EU nem fogja feladni agrárpozícióit, csak kisebb engedményeket fog tenni, és a fejlődő országokat inkább más eszközökkel segítené – tette hozzá.
– A fő világkereskedelmi partnerek érdeke a megegyezés, ezért a jelenlegi nehézségek ellenére elkerülhetetlen a WTO-megállapodás tető alá hozása, a folyamat még korántsem ért véget – nyilatkozta lapunknak Halmai Péter egyetemi tanár. A szakember hangsúlyozta, hogy a WTO-forduló agrárkereskedelmi tárgyalásai három pillér keretében folynak: a piacra jutás, a belső támogatások, illetve az exporttámogatások területén. A közgazdász szerint az exporttámogatásokat az Európai Unióban már jelentősen lefaragták, ám a szerződéses vámok – a korábbi csökkentések ellenére is – még mindig magasnak számítanak, különösen egyes érzékeny termékek esetében. A jelenlegi tárgyalási fordulóban lényegében eldőlt, hogy további vámcsökkentésekre kerül sor az úgynevezett lépcsős formula keretében. Ennek az a lényege, hogy a magasabb szerződéses vámok esetében nagyobb mértékű lesz a mérséklés. Ugyanakkor az érzékenynek minősülő termékek esetében, vagyis szűkebb körben kisebb mértékű a vámcsökkentési kötelezettség. Halmai szerint a külső verseny növekedésére az uniós termelők versenyképességének növelése lehetne a megfelelő válasz, ami viszont döntően az EU, illetve egy-egy ország belső tényezőitől függ. – A WTO-tárgyalások most megakadtak, de nem fulladtak kudarcba – hangsúlyozta a Szent István Egyetem tanára. Halmai aláhúzta: erős érdekek szólnak a tárgyalások folytatása mellett, ám a későbbi megállapodás csak kiegyensúlyozott lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.