Balkáni párhuzamok a Kaukázusban

Elemzők és szakértők párhuzamot látnak Koszovó és a két kaukázusi terület függetlenségének elismerése között. Dél-Oszétiának és Abháziának ugyanabban a bánásmódban kellene részesülnie – állítja Sabine Freizer, a nemzetközi válságközpont (ICG) kaukázusi térséggel foglalkozó részlegének vezetője. Freizer szerint az eltérő nemzetközi háttér az oka annak, hogy másképp kezelik a két helyzetet. Míg Koszovó esetében az Egyesült Államok, az EU és a hozzájuk tartozó nemzetközi szervezetek segítették a koszovói állam kiépítését, addig a kaukázusi területeknél ez nem valósult meg, hiszen egyedül csak Oroszország áll a két régió függetlensége mögött – fogalmaz az ICG.
Nógrádi György az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta, Koszovóra válaszoltak az oroszok azzal, hogy elismerték a két grúziai szakadár régió, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Kaukázus legalább olyan puskaporos hordó, mint a Balkán. Az üzenet az: ha sokat ugrálsz, akkor katonai erővel szétverünk, ha nem ugrálsz, akkor pedig gazdasági segítséget kapsz – emelte ki.
A két grúziai szakadár terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz részről történt elismerése nyilvánvalóan Moszkva visszavágása Koszovóért – írta a Der Standard című liberális osztrák lap szerdai kommentárjában. Véleménye szerint mindkét esetben az történt, hogy semmibe vették a kelet-nyugati enyhülés pillérének tekintett helsinki egyezményben foglalt alapelvet, amely rögzítette, hogy az államok területi épsége sérthetetlen, és a határokat csak az összes érintett ország beleegyezésével lehet megváltoztatni. „Az európai földrész újrarendeződése, a hidegháborúban aratott nyugati győzelem és a Szovjetunió széthullása azonban lyukakat ütött a területi sérthetetlenség intézményén.”