Csomagban adják el a vízműveket?

Zajlik az öt, még állami tulajdonban lévő regionális vízközmű összevonásának előkészítése, ám az érintett felek, vagyis az önkormányzatok megkérdezése nélkül. Pedig azok ingyen átvennék a vízszolgáltatást, ugyanakkor külföldi befektetők is akadnának az érdeklődők között.

Hamarosan nagy harc alakulhat ki az öt, még állami tulajdonban lévő regionális vízközműért, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy az állam szabadulni igyekszik a társaságoktól. Úgy tudjuk, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) már zajlik az öt társaság összevonásának előkészítése, ám a folyamat előtt semmiféle egyeztetés nem történt a legfőbb érintettekkel, az önkormányzatokkal. Emellett a Dunántúli Regionális Vízközmű legutóbbi közgyűlésén a vezérigazgató cseréjére is sor került, bár a másik négy vízellátó esetében nem történt hasonló. Az egyik forgatókönyv szerint az a 305 önkormányzat részesedhetne ingyen a vízművekből, amelyek Esztergom kezdeményezésére álltak össze. Esztergom azt közölte, az MNV nem utasította el indítványukat, ám nem is támogatta azt, végül a kormányzat asztalára utalták át a kérdést. Másik esetben privatizációs pályázaton értékesíthetik az öt vállalatot, amelyen nem kérdéses, hogy az önkormányzatok jókora lépéshátrányból indulnának a hazánkban is jelenlévő multinacionális vízszolgáltatókkal szemben. A harmadik lehetőség, hogy az új tulajdonosi program keretében válnak meg a vízművek legalább egy részétől, amelynek így jelentős szelete ugyancsak szakmai befektetőhöz kerülne. Száraz Gábor, az MNV szóvivője szerint utóbbiról egyelőre nincs szó, mivel a közművek bonyolult szerkezetük miatt még nem kerültek be a programba.
– A privatizáció egyben forráskivonást is jelentene – véli Ányos József, a Magyar Vízközműszövetség elnöke. Mint fogalmazott, ezzel az állam saját tőkéjét értékesítené, ám az így szerzett bevételt aligha forgatná vissza a vízműágazatba. Megjegyezte, sokkal tisztább helyzetet eredményezne a közösségi, vagyis önkormányzati tulajdonlás. Úgy véli, az államnak egyszerűen ki kellene szállnia a vízszolgáltatásból, mivel erre csak az önkormányzatoknak van jogszabályi kötelezettségük. – Nem lehet azt mondani, hogy az önkormányzati vagy a multinacionális tulajdonlás egyértelműen rossz vagy jó lenne – fejtette ki Ányos József. Hozzátette, a kérdés az, hogy a fogyasztó vagy a befektető érdekeit tartjuk-e szem előtt. – Ugyanis a fogyasztók érdeke a jó minőségű, de megfizethető vízellátás, miközben a befektetők a profitot tartják szem előtt. Így utóbbi maximalizálása esetleg gyengébb minőséget vagy a díjak emelkedését eredményezné – hangsúlyozta.
Úgy tűnik, mást akar a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is, amely a vízközműtörvény elfogadása előtt nem privatizálna. Az új jogszabály azonban egyelőre nem jelent meg szakmai körökben, így kérdéses, mikor kerülhet a parlament elé. Egyes vélemények szerint az Országgyűlés csak akkor szavazhat majd a törvényről, ha a kormánypárt megítélése pozitív irányba változik, mivel az új szabályozás áttételesen sok helyen megemelné a vízdíjat, abba ugyanis – a jelenlegi helyzettel ellentétben – a jövőben kötelező lenne beépíteni az amortizáció költségét.