Vértesaljai András 1998 és 2002 között Keszthely-Kertváros önkormányzati képviselője volt a város közgyűlésében. Szerinte az első két év tanulóidőnek számított, 2000-től viszont sok pénzt tudott szerezni Kertváros fejlesztésére, szépítésére. Hévíz, Keszthely, Cserszegtomaj, Gyenesdiás akkori polgármestereivel és egy egyházi közéleti személlyel 2001-ben létrehozott egy kézfogást és öszszefogást hirdető alapítványt, amely Keszthely-Kertváros számára egy 325 kilogrammos harangot öntetett vörösrézből és angol ónból. Ezt II. János Pál pápa szentelte fel 2002-ben a Vatikánban.
Mindezt azért tartottam fontosnak leírni, mert úgy tűnik, Vértesaljai András nem ijed meg a kihívásoktól. Az még rendben is van, hogy kétmillió-kétszázezer forintot könnyedén összeszed egy harangra, de azt kisbusszal kiszállítani a Vatikánba, s kijárni, hogy a szentatya fel is szentelje, több mint egyszerű logisztikai attrakció. (Még akkor is, ha ebben segített neki testvére, P. Vértesaljai László jezsuita szerzetes pap.)
– Megkerestem azt az autókereskedőt, akitől az autómat vettem, és megkérdeztem, hogyan tudna bennünket segíteni a harang szállításában. Az útra vadonatúj mikrobuszt kaptunk, és az üzemanyagért sem kellett fizetnünk – szögezi le a férfi, azt sejtetvén, hogy a jó ügyeket önzetlenül segítik az összefogásra hajlamos emberek.
A Kézfogás nevű harang azóta visszakerült Keszthelyre, és a Festetics-kastély parkjában látható.
Vértesaljai András pedig eltökélte, hogy turisztikai látványossággá teszi a Balaton közepét. Első lépésként műholdas navigáció és bonyolult számítógépes programok segítségével meghatároztatta a tó középpontját, majd a földmérő üzemmérnök végzettségű férfi készített egy egy méter magas acélkeresztet, amelyet térképészeti szakkifejezéssel őrkeresztnek nevezett el, s Balatonudvari, Fövenyes és Szárszó között, a tó közepén a vízbe süllyesztette.
A vállalkozó azt tervezi, ha engedélyezik a hatóságok, akkor a mélyben lévő kereszt fölött, a víz felszínén messziről látható, gúla alakú stéget állít, és az azon elhelyezett hangszórók mindennap más-más balatoni település templomának harangszavát zengik majd.
– A Balaton térségében található települések polgármestereinek címlistája már megvan, arra fogom kérni őket, hogy pártolják ezt az ügyet. Már gyűjtjük azt az adatot is, hogy hányan élnek a Balatoni Fejlesztési Tanács szövetségébe tartozó 179 településen, s kiszámoljuk, mennyibe kerülne az évenkénti fenntartási költség egy személyre lebontva – mondja a férfi, aki naponta tíz telefonhívást és öt levelet szán az elhatározás megvalósítására.
– Az ön helyében szkeptikusabb lennék. Mert rendben, hogy összefoghat ennyi település, de hogyan lesz látványosság egy olyan középpontból, amelyet messze elkerülnek a hajójáratok? – kérdezem.
A férfi vitorlásokra, vízi taxikra számít. Mivel három Balaton környéki egyetemnek van regattacsapata, miért ne lehetne először szezonnyújtó hazai, majd nemzetközi regattabajnokságot rendezni a középponti harangtorony érintésével? De ígéri, hogy ajánlást tesz a „fehér szalag” vitorlásverseny megrendezésére is.
A kijelölt helytől négy kilométerre vannak a partszakaszok, s négy méter mély a víz. Az állvány tizenegy méter magas lesz, a haranglábak egymástól való távolsága tíz-tíz méter. Felül, az összefogást jelképező aranygyűrűn lesz a szentatya által megáldott 86 centiméter átmérőjű harang legkeményebb hungarocellből készült másolata – ismerteti a terveket a vállalkozó.
– A hőségre s a százhúsz kilométer/órás szélre is fel kell készülniük.
– Egy nagy ellenségünk van, a sirály, amelynek ürüléke maró hatású, s a kemény hungarocellt is „megenné”, így a harang fölé kétméteres átmérőjű, piros-fehér-zöld égetett színekkel ellátott tető kerülne, a hajózási szabályzatban előírt kötelező radarreflektorral együtt, hiszen a harangtoronynak éjszaka villogó piros jelzést kell adnia. Nagy teljesítményű hangszórók kerülnek még az állványzatra az áramforrást biztosító napkollektorokkal együtt.
– Ellopják – próbálom kizökkenteni.
– Olyan berendezés is helyet kap, amely felvételt készít azokról, akik öt méteren belül megközelítik a helyet, s a dokumentumot beküldi a rendőrségre. És abban a pillanatban a partról elindulna a rendőrségi motorcsónak.
A Balaton környékén osztogatott prospektusokban szerepelne a harangszó „menetrendje”, hogy mely nap melyik település templomának harangja szól.
– Greenwichtől kapjuk a jelet, nem tévedünk majd, mint a templomtornyok. Nekem mint földmérőnek az iskolában szinte tantárgy volt az idő pontos meghatározása. Igaz, elhagytam a pályát. Huszonöt éve iszonyatos lelkiismeret-furdalásom van emiatt. Egyfajta elégtétel számomra, ha mégis sikerül tennem valamit ezzel a precízen meghatározott helyen felállított állványzattal – morfondírozik. Azon már rég túl vagyok, hogy őrültségnek tartsam a tervet.
– Netán álmodozó?
– Az sem lehetek, mert az álmaim meg szoktak valósulni.
Mint mondja, tudja, hogy csodabogárnak tarthatják, s a megszállottságát anyagilag is megsínylette a családja. Mivel az egyik fia orvos, megkérte, hozza össze a legjobb szakemberekkel. Pszichológussal is beszélt a terveiről, aki azt mondta, ezek teljesen normális dolgok.
A tervek szerint szeptemberben megjelenik a hajózási közlönyben, hogy októbertől objektum kerül a Balaton közepére. Októberben tartják ugyanis a főpróbát, amelyen szeretné, ha a Vatikán képviselője mellett minden érintett település képviseltetné magát egy-egy hajóval. És 2009. március végétől delente mind a 179 Balaton-parti település összes templomának harangja meg fog szólalni a magyar tenger közepén. A sort a keszthelyi harang kezdi majd. Az ötletet támogatásra érdemesnek tartja a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, az önkormányzati miniszter és a Balatoni Fejlesztési Tanács vezetése is.
Fontos kérdést tisztázott Lázár János + videó
