Drogpiaci robbanás várható hazánkban

Bár a drogfogyasztás mértéke évek óta stagnál Magyarországon, az egyre erősödő migráció a kábítószer-kereskedelem robbanásához vezethet – figyelmeztet a rendőrség. Ha a döntéshozók nem hozzák meg időben a megfelelő ellenlépéseket, akkor a távol-keleti bűnözői csoportok néhány éven belül ellenőrizhetetlenné válnak.

Csibra Tibor
2008. 09. 01. 19:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alaposan átalakult mostanra a drogpiac a kilencvenes évekhez képest, a klasszikus maffia már a múlté, a feladatokat több szinten végzik jól felkészült fiatalemberek, akik a konspiráció teljes eszköztárát felhasználják a szervezet felépítésekor – nyilatkozták lapunknak a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezető munkatársai. Felhívták a figyelmet, hogy az erősödő migráció a kábítószer-kereskedelem robbanásához vezethet, az egyre jobban szervezett távol-keleti csoportok ellenőrizhetetlenné válhatnak, ha a döntéshozók nem hozzák meg időben a jogi, közigazgatási ellenlépéseket. Ányos András, az NNI nyugat-dunántúli régiójának osztályvezetője és Madarász Attila, a szervezet kábítószer-bűnözés elleni osztályának vezetője szerint rendészeti eszközökkel nem lehet visszaszorítani a drogbűnözést és -fogyasztást. Hangsúlyozták, hogy nem létezik kábítószermentes társadalom, tudomásul kell venni, hogy mindig lesz igény a szerekre. A drogkereskedelem és az ahhoz kötődő súlyos bűncselekmények azonban kezelhetők, visszaszoríthatók, ehhez viszont új módszerek kellenek. Míg korábban a hatóságok a legkisebb terjesztőket is üldözték, ma már a nagyobb hálózatokat igyekeznek felderíteni. Ez azért is rendkívül fontos, mert a gond túlmutat azon, hogy ki mit visz be a szervezetébe, s azért mennyit fizet. A veszély az, hogy az extraprofit elosztásának csúcsán különféle terrorszervezetek állnak, s ez komoly kockázatot jelent minden országnak.
*
A hazánkban is tevékenykedő csempész- és kereskedőszervezetek mára átalakultak, nincs keresztapa, aki összefogná a hálózatot, a piramis csúcsán több személy áll, egyik a beszerzéssel, másik a szervezéssel, harmadik az értékesítéssel foglalkozik, mint egy nagyvállalatnál. A sor folytatódik egészen az utcai dílerig, de van egy nagyon fontos szabály: senki nem ismeri a felsőbb kapcsolatát, így nem is tud vallani ellene, ha esetleg elfogják. A szakemberek valószínűsítették lapunk felvetését, hogy a szerveződés válasz a hatóságok operatív tevékenységére. Felhívták a figyelmet közkeletű tévhitekre is, amelyek szerint beetető terjesztők járják az iskolákat. A drogpiac szigorúan a profiton alapul, mivel a szer eleve drága, senki sem áldoz arra, hogy ingyen szerezzen kuncsaftokat. Ha a fiatalok esetleg saját korosztályuktól vesznek be drogot, akkor is minden esetben az anyagi haszonszerzés motiválja a terjesztőt.
A kemény drogokról a nyomozók elmondták, hogy a heroin – mint mindenhová a világon – Afganisztánból és Iránból kerül hazánkba, e helyeken állítják elő a legtöbb és legtisztább anyagot. Magyarország az úgynevezett balkáni útvonalon fekszik, de inkább tranzitországnak tekinthető. A terjesztőhálózatok szigorú családi, vérségi alapon szerveződnek, hagyományosan a törökök foglalkoznak vele, manapság egyre inkább beszállnak az üzletbe az albánok is. A szintetikus kábítószerek, a tabletták, az amfetamin többnyire Hollandiából kerül hozzánk, a csempészek, terjesztők is jobbára magyarok. A kokainpiac jelenleg átalakulóban van, manapság a hazai és az észak-afrikai csempészek előnyben részesítik Spanyolországot, ahová Afrikából kerül a szer. A Magyarországon terjesztett drogok szinte egésze import, a szakemberek csak elvétve találkoznak gyártókkal, azonban Csehországban például fellendülőben van az egyszerű szintetikus szerek előállítása. Egyedül a marihuána termesztésével próbálkoznak néhányan, de a piac egészét nézve a mennyiség nem jelentős. Az Európában használt kábítószerek, illetve a gyártáshoz szükséges alapanyagok listája folyamatosan növekszik, ezek alapján azonosítják a szakemberek az új, gyanús anyagokat – szögezték le a rendőrtisztek.
Demetrovics Zsolt, az ELTE addiktológiai tanszékének vezetője lapunknak elmondta, hogy az ezredforduló óta a drogfogyasztás növekedésének üteme csökkent. A szakember egyetért a rendőrökkel abban, hogy a jelenség nem szüntethető meg, a hangsúly az ártalomcsökkentésen van. Magyarország mutatói jók, egymillió lakosra két kábítószer okozta haláleset jut, van olyan európai ország, ahol ez a szám ötven. Demetrovics is úgy látja, hogy a szokatlanul tiszta heroin okozta az elmúlt hetek tragédiáit, ezért úgy gondolja, több helyettesítő kezelés kellene a szer rabjainak. Hangsúlyozta, hogy ők nem bűnözők, hanem beteg emberek, akiknek kezelésre van szükségük. A gyógyszeres terápia sok esetben képes talpra állítani a fogyasztókat, de az aktív heroinisták gyakran találkoznak megvetéssel, amikor a tűcsereprogramnak megfelelően a patikából próbálják meg beszerezni a szükséges eszközöket. Az addiktológus nem ért egyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara állásfoglalásával, amelyben tiltakoztak a heroin gyógyszernek minősítése, és patikai forgalmazása ellen, szerinte Hollandiában és Svájcban már régóta sikeres ez az eljárás.
Hazánkban nem nő számottevően a kemény drogok fogyasztásának mértéke – állítják a szakemberek. Hivatalos orvosi szakvélemény még nincs az elmúlt hetek sorozatos drogos haláleseteiről, de a szakértők szerint a szokottnál jóval tisztább heroin került az utcákra azokban a napokban, s ez okozhatta a tragédiákat. Tegnap újabb herointerjesztőt vettek őrizetbe Budapesten, a rendőrség szerint a szír férfinak nincs köze a korábbi esetekhez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.