Kegyetlenkedés Koreában

Az amerikai Douglas MacArthur tábornokot hősként tisztelték Dél-Koreában. Az ázsiai félsziget kettészakadását eredményező, ötvenöt éve véget ért háborúban szerzett érdemei miatt Dél-Koreában nemzeti ikonnak számító katonai vezetőnek még bronzszobrot is állítottak, nem messze a Wolmi szigeten található lagúnás Inchon tengerpart közelében, ahol a MacArthur vezette amerikai ENSZ-békefenntartók – nem akármilyen nehézségek árán – partra szálltak, hogy kiűzzék a Kína által támogatott észak-koreai kommunistákat. MacArthur tekintélye annak ellenére megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a koreai háború amerikai parancsnokaként azt tervezte: atombombát dobat a kommunisták északi fészkeire.
A szöuli kormány hároméves átfogó vizsgálata azonban kiderítette, hogy a Harry Truman amerikai elnök által csak átkozott kurafinak nevezett hadseregparancsnok mégsem volt annyira tiszteletre méltó, mint azt majdnem hatvan éven át gondolták. A két hete közzétett átfogó dokumentumok szerint – amelyeket a The New York Times is közölt – ugyanis az amerikai hadsereg egységei a koreai háború idején (1950–1953) minden előzetes felszólítás nélkül több száz ártatlan civilt végeztek ki. A vizsgálatot végző bizottság jelentésében név szerint 228 olyan koreai civil szerepel, akiket minden kétséget kizárólag a félsziget déli részén operáló amerikai békefenntartók öltek meg. A legtöbb áldozatot az amerikai bombázók szedték, amelyek napalmmal (olajalapú gyújtóbomba, amely robbanáskor szétszóródik és rátapad a környező anyagokra) a földdel egyenlővé tették az útjukba kerülő koreai településeket.
A jelentés egy olyan esetre is hivatkozik, amely során az amerikai ENSZ-katonák egy Tanyang nevű falu lakói közül 167 főt égettek el élve, vagy fojtottak meg. Az áldozatok több mint fele ráadásul nő volt. „A dél-koreai kormány nem hajlandó szemet hunyni a nyilvánvaló amerikai kegyetlenkedések felett” – állítja Kim Dong-cson, a bizottság egyik tagja, aki szerint az Egyesült Államoknak kőkemény kompenzációt kellene fizetnie minden egyes ártatlan civil életéért, és felelniük kellene a népirtásokért. A vizsgálat elindítása óta közel ötszáz bejelentés érkezett olyan ártatlan civil személyekről, akik minden bizonnyal az amerikai hadsereg légi és szárazföldi hadműveletei során vesztették életüket. A nyomozást nehezíti, hogy sok esetre azért nem derülhetett eddig fény, mert az Egyesült Államok zárolta a koreai hadműveletekre vonatkozó aktákat. Az iratok 2010-es feloldását követően azonban több száz új esetre derülhet fény – vélik a bizottság tagjai.
Az ügy azért különösen kínos, mert Szöul Washington egyik legszorosabb szövetségesének számít a térségben, ahol az amerikai hadsereg összesen harminchat katonai létesítmény működtet.