Orosz válasz az amerikai rakétapajzsra

Miközben továbbra sem lehet pontosan tudni, milyen csapatmozgások zajlanak a Fekete-tenger térségében, tegnap Oroszország kísérletet hajtott végre egy esetleges ellenséges rakétavédelmi pajzsot áttörni képes RSZ–12M Topol rakétával – jelentette be a moszkvai védelmi minisztérium és a hadászati rakétaerők parancsnoksága, amelynek alakulatai a háromfokozatú, szilárd hajtóanyagú, 10 ezer kilométeres hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát az ország északnyugati részén fekvő pleszecki űrrepülőtérről indították el.

A hivatalos közlések szerint a rakéta „nagy pontossággal” eltalálta a kamcsatkai Kura rakétalőtéren kijelölt célt. Noha a hivatalos bejelentések szerint rutinjellegű gyakorlatról van szó, mivel a Topol típusú rakéták 1988 óta hadrendben vannak, és azóta több kísérletet is végrehajtottak, ám szakértők szerint a mostani kísérleteknek kettős célja lehet.
*
Az utóbbi hónapokban Oroszország több kísérletet is végzett robbanófejjel felszerelhető interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Egyes nyugati megfigyelők szerint a gyakori kísérletekkel Moszkva az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszerének közép-európai (Csehországba és Lengyelországba) telepítéseire adott markáns választ. A Grúziában kialakult helyzet és a Fekete-tengeren megjelenő NATO-hadihajók pedig csak tovább fokozták az orosz készültséget.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap a tádzsik fővárosban, Dusanbéban tárgyalt a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamaival. Az orosz államfő a megbeszéléseket követően elégedetten nyilatkozott, és közölte, hogy a szervezet közös álláspontot alakított ki a grúziai válság ügyében. Az évenként megrendezett csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón ugyanakkor Medvegyev nem ismertette a közös álláspont tartalmát, de célzott rá, hogy – megítélése szerint – az együttes állásfoglalás igazolja az orosz eljárást. Az orosz államfő köszönetet mondott a csúcstalálkozó többi részvevőjének, hogy „megértették és tárgyilagosan értékelték Oroszország béketeremtő erőfeszítéseit”. Az orosz elnök szerint a 2001-ben létrehozott, Oroszországot, Kínát és négy volt szovjet közép-ázsiai államot – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt – tömörítő szervezetbe egy sor állam jelezte csatlakozási szándékát.
Az EU közben szankciókat fontolgat Oroszország ellen amiatt, hogy Moszkva elismerte két szakadár grúziai terület függetlenségét – közölte tegnap a francia külügyminiszter, Bernard Kouchner, ám részleteket nem hozott nyilvánosságra. Az Egyesült Államoknak minden joga megvan arra, hogy akár katonai segítséget is nyújtson Grúziának – mondta Matthew Bryza egy magyar újságíróknak tartott videokonferencián. Az amerikai külügyi helyettes államtitkár leszögezte: az Oroszországgal fennálló viszony messze eltér a szokásos kapcsolatoktól, ám új hidegháborúról inkább Moszkva beszél, s nem Washington.
A déloszét főügyész közben tegnap közölte, hogy a grúz katonai agresszió során eddig 1692 polgári lakos vesztette életét. Az orosz kormányfő közben a CNN-nek azt mondta: feltételezése szerint valaki az Egyesült Államokból provokálta ki a grúz konfliktust. A cseh külügyminiszter állítása szerint egyébként előre figyelmeztette Mihail Szaakasvilit, hogy ne döntsön elhamarkodottan. „Pedig határozottan felhívtuk a figyelmét arra, hogy ne üljön fel a(z orosz) provokációnak, s őrizze meg országában a nyugalmat” – fejtette ki tegnap Karel Schwarzenberg a Mladá Fronta Dnes című lapnak.