Pufferzónát alakítanak ki az oroszok

Oroszország befejezte grúziai csapatainak kivonását – jelentette be Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter. A tbiliszi belügyminisztérium viszont azt közölte, hogy az orosz csapatkivonás nem fejeződött be, s több grúz városban továbbra is vannak orosz egységek. Vitákat kavar ugyanakkor, hogy a megerősített békefenntartó erők biztonsági zónákat alakítanak ki, hiszen a nemzetközi közösség teljes kivonulást követel.

Már korán reggel megkezdték a kivonulást az orosz csapatok a stratégiai fekvésű grúziai Goriból, közölte a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára. A nap folyamán befutott az ukrajnai Szevasztopolban lévő támaszpontjára az orosz haditengerészet első hajója is, amely részt vett a Grúzia elleni hadműveletekben, s visszatértek állandó állomáshelyükre a légierő gépei. Az AFP és a Reuters tudósítói a helyszínről azt jelentették, hogy Gorit elhagyták a csapatok, kivonultak Poti városából is, Zugdidi és Szenaki, valamint Poti és Szenaki között azonban tankok ásták be magukat.
Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy a békefenntartók Grúzia és a két szakadár terület határán 18 új őrposzttal 6–18 kilométer mélységű ütközőövezetet alakítanak ki, amelybe nem tartozik bele Gori, de benne van a szenaki repülőtér. Az orosz vezérkari főnök helyettese e pufferzónát a békefenntartó mandátummal összhangban állónak és legitimnek nevezte, hozzátéve, hogy Oroszország nem szándékozik a grúz elnökkel egyeztetni e kérdésben. Anatolij Nogovicin tábornok megerősítette azt is, Oroszország szünetelteti katonai kapcsolatait a NATO-val, s ezt válaszlépésnek tekinti, amelyet rákényszerítettek.
Némi aggodalommal figyelik az eseményeket a nyugati politikusok, hangsúlyozva, hogy teljes kivonulást követelnek. Így Franz Josef Jung német védelmi miniszter is, megjegyezve, hogy ezután a Nyugatnak azonnal fel kell vennie Moszkvával a párbeszéd fonalát. Szintén a teljes kivonuláshoz ragaszkodott a grúz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében George W. Bush. Az amerikai elnök később, Nicolas Sarkozy francia államfővel való beszélgetése során vele együtt úgy vélte, Moszkva nem tesz eleget a tűzszüneti megállapodásban foglaltaknak. Amerika új oroszországi nagykövete a Kommerszantnak nyilatkozva eközben úgy fogalmazott, Washington látja, hogy „Oroszország megalapozottan válaszolt Dél-Oszétia és az orosz békefenntartók elleni (grúz) támadásra, de túl messzire ment, amikor az orosz erők átléptek grúz területre, s veszélybe került Grúzia területi épsége”. John Beyrle kifejtette, az utolsó pillanatig kitartóan győzködték Grúziát, hogy ne támadja meg Chinvalit.
„Érthetetlen, hogy Tbiliszi miért határozott a dél-oszétiai bevonulás mellett” – állapította meg a grúz–orosz konfliktust katonai szempontból vizsgálva a Dziennik című lapnak Roman Polko tábornok, a lengyel gyors reagálású különleges egység, a GROM egykori parancsnoka, a nemzetbiztonsági hivatal volt helyettes vezetője. A lengyel tábornok megerősítve a grúz katonai tervezés kudarcáról szóló elemzéseket, aláhúzza, hogy Tbilisziben nem mérték fel kellően a dél-oszétiai helyzetet, és az ellenfél erejét sem. Polko hibának tartja azt is, hogy nem vágták el egy északi intervenció lehetősé-geit, s nyitva maradt a Roki alagút, a hágók és a hidak is, a bevonuló oroszoknak így csak ki kellett használniuk a grúzok hibáit. A tábornok úgy véli, az orosz 58. hadsereg teljesítette a politikai vezetés által kitűzött célokat, stratégiai győzelmet aratott, az eddiginél is jobban kitolva Grúzia NATO-tagságának időpontját. Polko felhívja a figyelmet arra, hogy a grúz hadsereg nem volt eleve esélytelen, hiszen ma már normálisnak nevezhető az aszimmetrikus erők harca. Mint fogalmaz, Góliát ezúttal
könnyen legyőzte Dávidot, bár ez ma már nem törvényszerű. Polko rámutatott, hogy a modern háborúk már a kibertérben is zajlanak.