Még februárban döntött a három és fél ezer lakosú község képviselő-testülete úgy, hogy három utca nevét megváltoztatja, mondván, azok a régi rendszert idézik. Az önkormányzati lépés azonban heves ellenállásba ütközött.
Molnár Ferenc, a község alpolgármestere elmondta, a tanácsköztársaság idején népbiztosként ténykedő Landler Jenőről, illetve az egykor a településen élő, Pécsett tanácselnöki posztot is betöltő Berki Fülöpről elnevezett, valamint a Felszabadulás utcát keresztelték át.
Hozzátette: a lakosságot már hónapokkal ezelőtt azzal riogatták, hogy a változtatás sokba kerül, a képviselők ezért elhalasztották a döntést, majd állásfoglalást kértek a bankoktól, a hivataloktól, és intézményektől, hogy mennyibe is kerül ez a helyieknek. Az alpolgármester elmondása szerint a válasz az volt, hogy mivel az önkormányzat kezdeményezte a módosítást, ezért mindez – az idén amúgy is kötelező társasági szerződések módosításán kívül – díjmentes, az okmányiroda értesíti a feleket, és az új neveket mindenütt átvezetik.
Mint mondja, májustól a község három említett utcáját már hivatalosan is Szent Borbálának, Széchenyinek és Hármashegynek hívják, de helyiek egy csoportja népszavazást kezdeményezett a döntés ellen, s jelenleg a referendum kiírásához szükséges aláírásgyűjtést végzik. Ez a községnek csaknem másfél millió forintjába kerül – fűzte hozzá.
Molnár szerint az ügy hátterében az áll, hogy a szocialistáknak fáj, hogy Hosszúhetényben a tizenkét képviselő közül tíz a hetényi polgári kör tagja, míg Komlón hosszú ideje az MSZP-sek sikeresek a parlamenti választásokon.
Az egyik utcában az ellenzők élére egy MSZP-tag, Barna Viktor állt, a másikban pedig a volt polgármester, Nádor Rudolfné segít a tiltakozóknak, aki Molnár szerint, amióta nem faluvezető, megpróbál mindenben keresztbe tenni a testületnek.
Barna Viktor a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy őt a helyiek kérték fel a véleményük képviseletére, s nem politikai, ideológiai megfontolások vezetik. Állítja, nem ért egyet azzal, hogy a vezetés voluntarista módszerekkel döntsön, és szerinte a Felszabadulás utca ingatlantulajdonosainak csaknem hetven százaléka elutasítja a névváltozást. Hozzátette: első körben népi kezdeményezéssel gyűjtöttek aláírást, ez nem került semmibe, hiszen csak a testületet kötelezte arra, hogy tárgyalják újra az említett határozatot – érveiket viszont nem fogadták el.
Főként az idősek gondolják úgy, hogy nem szeretnének a már megszokott név helyett újat, másrészt senki nem akarja, hogy neki idejét, pénzét kelljen áldoznia a módosításra. Szerinte a felszabadulás valójában nem egyenlő a későbbi orosz megszállással, Landler Jenőről pedig az a véleménye, hogy bár részt vett az 1919-es diktatórikus tanácsköztársaság kormányában, de előtte tisztességes szociáldemokrata volt.
Nádor Rudolfné a Berki Fülöp utcában lakik, ő szintén ellenzi a módosításokat, de már árnyaltabban nyilatkozik: azt mondja, a másik két utca nevét valóban meg kellene változtatni, de a Berkit nem, mivel ő sok jót tett a falu érdekében.
Az ellentmondást azzal oldja fel, hogy bár a 90-es években az ő irányítása alatt is próbálkoztak a változtatással, de a Lenin utcán kívül akkor sem módosítottak utcaneveket, a lakosok ugyanis nem értettek ezzel egyet. S ő ezúttal is, teszi hozzá, ahogy korábban is, a többség akaratát képviseli.
Szijjártó Péter: Tíz éve megmondtuk, hogy mi lesz a migráció vége
