Szent István az árnyékszéken

Alkalmi nemzeti vizeldét állítottak fel a Szegedi Szabadtéri Színpadon, az ifjú uralkodót, Istvánt szükségvégzés közben – nagyterpesz, csobogás, altestrázás, gombolkozás – harsányan éljenzik hívei. Meglehet, a köpönyegforgató magyar urak mérhetetlen bunkóságának a kifejezésére szánták e jelenetet a huszonöt évvel ezelőtt bemutatott rockopera megújítói, Szent István ünnepén, augusztus 20-án azonban történelmi emlékeink és kötődéseink lepiszkításán túl mást nemigen lehetett látni benne.
A keresztény Európa felé tájékozódó István udvarában, a magyarság sorsáról döntő, nagy elhatározások idején így volt ez szokásban, erre utal az otromba szcéna. A másik térfélen, az ősi erkölcsöket és szokásokat védő Koppány portáján sem igazán kulturált a kép, az amúgy igazán kifinomult úriemberré maszkírozott Koppány csábító asszonyai mint tüzelő szukák, négykézláb köröznek a férfi lábainál, míg a gondjaiba temetkező nagyúr nagy unottan, amúgy mellékesen az egyiket meg nem illeti. A népéről és családjáról szóló jövendölést Koppány a földön elterülve, italos kábultságban fogadja, ennek a jelenetnek az „üzenete” is világos és egyértelmű: az elődeik hagyományait tisztelő magyaroktól, lám, ennyi felelősség várható…
Végül a győztes István keresztény uralkodói attribútumait a földre teszi, s úgy gubbaszt fölöttük, mint egy szárnyaszegett, bús viharmadár. Fölötte a magyar Himnusz hangjai szállnak – nem csak az első akkordok, mint negyed századdal ezelőtt, a Szörényi–Bródy-féle István, a király című történelmi rockopera bemutatóján, ezúttal a teljes ünnepi dalra volt szükség, csak a vak nem látta, a süket nem hallotta, miért. Az államalapító népe letépi magáról, majd messzire hajítja a múltidéző kosztümöket, és nem áll vigyázzban, ahogy a Himnusz hangjaira szokás. Rázzák, himbálják a testüket a múltjukból, szokásrendjükből kivetkőzött fiúk és leányok, mintha diszkózene diktálná nekik a ritmust. 2008. augusztus 20-án Szikora János rendezésében így festett az István, a király Szegeden és a Magyar Televízióban. Új időknek új felhangjaival.