Szűcs Erika elszámolta magát?

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter nyilatkozataiban rendre elsorolja, hogy egy magyar családnak melyik támogatási formából törvény szerint mennyi jár. Igen ám, de az érintettek sokszor meglepődnek, amikor a saját bőrükön érzik, hogy csak ígérget a miniszter.

A Békés megyei Székely Zsolt hatgyermekes családapa, élettársával együtt nyolcan élnek egy nyolcvan négyzetméteres lakásban. A családfő a szomszédos kisvárosban dolgozik. Munkáját igyekszik megbecsülni, mert ma ez a legnagyobb kincs, főleg a világnak ezen szegletében. Az egyéb jövedelmekre, család után járó bevételekre alaposan rászorulnak, ezért – a juttatások növekedésében bízva – állandóan figyelik az aktuális változásokat. Nemrég Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter nyilvánosságbéli szerepléseinek ígéreteit összevetették a saját életükkel, és szomorú következtetésre jutottak.
– A mi valós támogatásunknak köze nincs a szépen hangzó lehetőségekhez – konstatálta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Székely Zsolt. Szűcs Erika szerint a juttatások alapja a legtöbb esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. Ezt az egy főre számított 35 625 forint havi jövedelem alatt állapította meg a tárca. Járhat még a 6270 forintos „kiegészítő” vagy „rendkívüli” gyermekvédelmi támogatás, valamint az ingyenes, illetve 50 százalékos étkeztetés. Tankönyvvásárláskor az ingyenesség feltétele nem változott. Ebből minden bizonnyal az következik, hogy a legtöbb rászoruló a jövőben is használt könyvekből kénytelen tanulni. Megemelték a munkáltatók által adómentesen adható iskolakezdési támogatás összegét – a hangsúly a feltételes módon van, mert a későbbiekből kiderül, hogy más a gyakorlat, mint az elmélet.
– Akárhogyan osztottam-szoroztam, a mi egy főre jutó pénzünk bőven alatta van a 35 ezer forintnak, hiszen az egész család jövedelme havi 230 ezer forint, a jóból mégsem részesülünk – magyarázta Székely Zsolt. – A gyermekek után 33 ezer forintot hoz a postás, pedig a miniszter asszony nyilatkozata alapján közel 38 ezret kellene. Miből adódik a különbség, nekünk miért nem törvény szerint utalnak? Mondhatom, mi igazán rászorulók vagyunk, különösen így nyár végén, beiskolázás idején.
Székelyék a lakásfenntartási támogatásból is rendre kimaradnak, pedig szerintük nem kellene. Itt a kritérium a fejenkénti 30 ezer forintos jövedelem. Ha házuk hasznos alapterületét, a 80 négyzetmétert vesszük, és elosztjuk a családtagok számával, a végösszeg akkor sem árulkodik a luxusról, de még az átlagtól is messze esik.
– Adatainkat számítógépre viszik, úgy küldik fel a minisztériumba – avatott a részletekbe a családfő. – Hiába próbálkozunk, a fentről küldött válasz rendre az, hogy nem vagyunk jogosultak lakásfenntartási támogatásra. Hát milyen körülmények között kell élnie valakinek Magyarországon ahhoz, hogy a segítségre szorulók táborához sorolják? A faluban mindenki elismeri, hogy kevesen vannak, akik náluk nehezebben teremtik elő a mindennapi betevőt. Az emberek egyszerűen nem akarják elhinni, hogy a keresetemen kívül szinte nincs bevételünk, holott ez így igaz. Mostanság a nagycsaládosokat sújtják legjobban, holott a népesség fogy, az ország leépül. Így nem is csoda!
Kérdésemre, hogy a munkahelyén a beiskolázási kiadásaikat enyhítették-e, csak legyint. Aki vállalkozónál vagy multinál dolgozik, eleve nem is reménykedhet semmiben ezen a téren. Olyasmi csak papíron fordul elő, hogy az iskolakezdés terhei csökkennek, a valóság egészen más, már a közszférában is több az elvonás, mint a juttatás. A tankönyvek és taneszközök drágulnak, az étkeztetés szintén, a támogatottak köre szűkül.
Szűcs Erika nem is csinál titkot belőle: lényegi, pozitív változásra nem is számíthatnak a gyermekes családok az idén. – A gond csak az, hogy egész mással hitegettek bennünket éveken át – vonta meg a lehangoló mérleget a nagycsaládos szülő.