A közbeszerzés módját vitatja az unió

Várhatóan huszonöt százalékkal, csaknem tízmilliárd forinttal csökkenteni kell Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a csepeli szennyvíztisztító EU-támogatását a közbeszerzési szabályok áthágása miatt – erősítette meg lapunknak az Európai Bizottság egyik illetékese, aki szerint bár még nem végleges a döntés, az uniós előírások egyértelműek. Az eljárást a Gyurcsány-kormány és a Demszky Gábor vezette fővárosi balliberális koalíció vitatja, azonban a kiemelt projekt illetékesei közül egy sem akadt, aki személyesen nyilatkozott volna az ügyben.

Félrevezetés a metróról, elbocsátás, eladás a BKV-tól? Több mint erkölcstelenség, hogy a városvezetés ismét félrevezeti a közvéleményt a négyes metró beruházásának helyzetéről – jelentette ki tegnap Tarlós István. A fővárosi ellenzék vezetője szerint a közgyűlés tagjainak eljuttatott legutolsó jelentés szerint 2011 utolsó negyedévében kezdődhet meg a metró próbaüzeme, amely azt jelenti, hogy csak 2012 nyarán szállíthatna utasokat a metró.
– Ezzel szemben a BKV a napokban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy két hét múlva újra indulnak a fúrópajzsok, és 2011 végétől már utazhatunk is a metrón – hangsúlyozta a politikus, aki szerint az 517 milliárd forintra becsült beruházás EU-pályázatáról is ellentmondásosak a nyilatkozatok: Kocsis István, a BKV vezérigazgatója szerint 350 milliárd forint uniós támogatásra pályázik a főváros, míg az elfogadott dokumentum szerint a főváros a metró első szakaszára nyújtott be kérelmet 292 milliárd forint értékben, amiből mintegy 220 milliárdot remélnek. A Hírszerző értesülései szerint a csaknem 20 milliárd forintos üzemi veszteséggel és 80 milliárdot meghaladó adósságállománnyal küszködő BKV Zrt. új működési struktúrájáról, holdinggá alakítási tervéről már decemberben tárgyalhat a városvezetés, ám a jelentős elbocsátásokkal, ingatlaneladásokkal, telephelybezárásokkal és kiszervezésekkel járna.

Magyarországnak vissza kell fizetnie az Európai Bizottságtól már megkapott összeget a csepeli szennyvíztisztító projektjénél tapasztalt szabálytalanságok miatt – nyilatkozta lapunknak Dennis Abbot, Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője. Elmondta: ha egy tagország nem tartja be a szabályokat, akkor az Európai Bizottságnak 25 százalékkal, ebben az esetben 40 millió euróval, azaz tízmilliárd forinttal csökkentenie kell a projektre az EU által nyújtandó költségek öszszegét. Ez azonban nem bírság, az unió ezzel az összeggel csökkenti az általa fizetendő pénzt.
A jelenleg hivatalosan elfogadott terv szerint a teljes beruházás összköltsége mintegy 120 milliárd forint (468 millió euró), amelynek 65 százalékát, forintban csaknem 78 milliárdot az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.
Dennis Abbot kiemelte: az Európai Bizottság véleménye szerint a csepeli szennyvíztisztító ügyében kiírt pályázat nincs összhangban az uniós pályáztatási szabályokkal. A közbeszerzésekre vonatkozó szabályok ugyanis előírják, hogy az eljárásnak nyíltnak kell lennie. Ezzel szemben Magyarország korlátozott tárgyalási folyamaton döntött. Még nincs végső bizottsági döntés az ügyben, Magyarország véleményét természetesen meghallgatják majd a végső döntés előtt, de a közbeszerzési szabályok teljesen világosak – fűzte hozzá a szóvivő, aki arra a kérdésünkre, hogy a bizottság mindezt mikor hozza nyilvánosságra, azt felelte: „ezzel a nyilatkozattal”.
Korábban az Index brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság negyvenmillió eurós, azaz tízmilliárd forintos bírságot szabott ki a csepeli szennyvíztisztító ügyében.
– Valóban nem bírságról, hanem az EU-támogatás részbeni megvonásáról döntöttek Brüsszelben – tudta meg lapunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), ahol részletes tájékoztatást ígértek, de ezt lapzártáig nem tették meg. Az Index az NFÜ-re hivatkozva azt közölte, hogy ezen a héten kedden érkezett meg hivatalosan a bizottsági észrevétel, ám a magyar kormány szerint a beruházás ügyében indított eljárás csak újabb állomása egy szakmai vitának, amely jellegéből adódóan akár 1-1,5 évig is eltarthat. – Ebben a szakmai vitában a kormány több ponton vitatja a bizottság egyes megállapításait, és a továbbiakban is védeni kívánja igazát – írta az internetes újság, amelynek információi szerint a fenti bizottsági vizsgálat mellett párhuzamosan folyik egy uniós számvevőszéki vizsgálat is, ami még nem zárult le, sőt felvetődött az is, hogy a teljes támogatást visszavonják a projekttől.
Az ügyben részben illetékes Ikvai-Szabó Imre, Budapest SZDSZ-es főpolgármester-helyettese szocialista kollégájára hárította a felelősséget, mondván, Hagyó Miklós feladata a közbeszerzés. Hagyót és sajtósát tegnap lapunk hiába kereste, Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója csupán egy sajtóközleményt juttatott el lapunkhoz. – Két EU-s auditra került sor tavaly év vége óta: 2007 novemberében az unió regionális főigazgatósága, 2008 januárjában pedig az Európai Számvevőszék hajtott végre egy-egy vizsgálatot. A vizsgálati eljárás még folyamatban van, nem zárult le, a döntésről még nem kapott hivatalos értesítést a főváros. Elsősorban a központi szennyvíztisztító telep tervezésére és kivitelezésére 2005-ben kiírt közbeszerzési eljárást, pontosabban az eljárás formáját kifogásolták, amely egyébként teljességgel megfelelt a magyar jogszabálynak, és a kiküldött magyar válasz megállapításai szerint az EU-s szabályoknak is – olvasható a hivatalos fővárosi állásfoglalásban, amely feltételezi: „az a támogatási összeg, amelyet esetleg elvonnak a projekttől, felhasználható maradhat a beruházáson belül új műszaki tartalmakra, például további szennyvízgyűjtő csatornák építésére.”
Tarlós István, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciószövetsége elnöke nem lepődött meg azon, hogy a felelősséget ebben az újabb botrányos esetben sem merte egyetlenegy városvezető vállalni. – Már hónapokkal ezelőtt felhívtam a főpolgármester figyelmét, hogy vigyázzanak a csepeli szennyvíztisztító körüli pénzügyi visszásságokkal, mert baj lesz. Mint ahogy a metróépítés vagy az útfelújítások ügyében, akkor is kinevették és lesöpörték az asztalról az ellenzék felvetéseit, és hibáikat vélhetően ismét a budapestiekkel fizettetnék meg – hangsúlyozta.
Lapunk hiába kereste meg a beruházás kommunikációjával megbízott Café PR Kft.-t, Lendvai Eszter ügyfélkapcsolati aszszisztens közölte: az ügyben nincs kijelölt nyilatkozó, keressük a kormányszóvivőt. Budai Bernadett a kormányszóvivői tájékoztatón szűkszavúan csak annyit közölt: „a magyar fél vitatja az Európai Bizottság azon észrevételét, hogy szabálytalanság történt a csepeli szennyvíztisztító-beruházás finanszírozásában.”

Kétes tranzakciók sora. Újabb EU-projekt kerülhet veszélybe – írta meg lapunk két hónappal ezelőtt a csepeli szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap tervezett XVIII. kerületi komposztálása, illetve közúti szállítása miatt kirobbant lakossági tiltakozásokról szóló híradásunkban. Akkor Ughy Attila fideszes fővárosi képviselő kijelentette: a többszöri szerződésmódosítás vagy akár a megállapodás megszegése miatt jelentős annak az esélye, hogy az Európai Unió megvonja a csepeli szennyvíztisztító beruházása kohéziós alapból történő támogatását.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes akkor sem kívánt nyilatkozni lapunknak az ügyben, mint ahogy a korábbi ciklusban elődje, Vajda Pál is mindent rendjénvalónak látott a beruházás előkészítésével kapcsolatban. Emlékezetes, Atkári János volt SZDSZ-es főpolgármester-helyettes már 2005-ben kétes közbeszerzési tranzakciókról beszélt, és a Fővárosi Közgyűlésben folyamatosan napirenden volt a főgyűjtőcsatorna kiépítésével együtt összesen 180 milliárd forintos fejlesztés PR- és kommunikációs feladataira költött több mint 400 millió forint. A tervezésre, építésre és üzemeltetésre kiírt közbeszerzési eljárást végül a pályázaton egyedüliként maradt francia vezetésű konzorcium nyerte el, 249 millió euróért. A döntést vitató ellenzék felháborodására a városvezetés kijelentette: „a vizsgálatok mindent szabályszerűnek találtak, és a nyertes ajánlat minden előírásnak megfelel”. Ezzel szemben lapunk is beszámolt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatáról, amely elmarasztalta a fővárosi közbeszerzési visszásságokat, de akkor ennek semmilyen szankciója nem volt.

Úszni fogunk a Dunában? A szennyvíztisztító átadása, azaz 2010 után mindenki úszhat majd a Dunában – jelentette ki a csepeli munkaterületen még júniusban tartott rendezvényen Demszky Gábor. Az Élő Dunának elnevezett projekt honlapján található tájékoztató szerint Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása nyomán újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél.
– A biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50 alatti értékkel szemben 95 százalékra emelkedhet.