Szívesebben vállalnának munkát a romániai magyar fiatalok Ausztriában vagy Németországban, mint Magyarországon – derül ki a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet által bemutatott, a Román Ifjúsági Hatóság megrendelésére készült közvélemény-kutatásból. A nemrég bemutatott felmérés 1200 fős mintán, Erdély 16 megyéjében, 18 és 35 év közötti személyek megkérdezésével készült oly módon, hogy adatait összevetették két korábbi, idén nyáron a teljes romániai ifjúság, valamint 2001-ben a Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kutatás eredményeivel. A mostani adatfelvétel legszembetűnőbb következtetése, hogy miközben hét évvel ezelőtt a romániai magyar fiatalok 74 százalékának állt szándékában magyarországi munkahelyet keresni, arányuk mára 38 százalékra csökkent. Noha a kutatás szakértői ennek okait nem firtatták, mindebben nyilvánvalóan közrejátszik a magyar gazdaságnak a 2002-ben hatalomra került baloldal kormányzása idején tapasztalható hanyatlása. Másrészt egy tavaly készült szociológiai tanulmány is rávilágított, hogy a Kárpát-medencében élő határon túli magyarok közül csak nagyon kevesen tekintik kimondottan Magyarországot hazájuknak.
A fiatalok társadalmi helyzetét és elvárásait elemző kutatás rámutat: a 18 és 35 év közötti magyar nemzedék a romániai átlagnál sokkal többször járt külföldön turistaként, diákként vagy munkásként. Az elmúlt években új középosztály alakult ki a romániai magyar fiatalok körében: 92 százalékuk rendelkezik mobiltelefonnal, számítógéppel (63 százalék), személygépkocsival (35 százalék), 43 százalékuk pedig saját lakással, ezért anyagi helyzetük jobb az országos átlagnál. Kiss Tamás kolozsvári szociológus, projektvezető szerint a fogyasztás látványos megugrására vall, hogy 2001 óta több mint hatvan százalékkal nőtt a mobiltelefon-, 55 százalékkal a számítógép-, 28 százalékkal pedig az autótulajdonosok aránya. Egyre többen beszélnek angolul a fiatalok közül, optimistábbak és toleránsabbak többségi társaiknál. A magyarok az átlaghoz képest sokkal magasabb arányban kiábrándultak a helyi és központi politikából, és a megkérdezettek mindössze egyharmada vallja, hogy létezik legalább egy párt, amely az ő érdekeit képviseli. A 18 és 35 év közöttiek csak 38 százaléka nyilatkozta, hogy elmegy voksolni: a biztos szavazók 66 százaléka a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, 12 százalék a Magyar Polgári Pártra, a többiek pedig román alakulatokra adnák a voksukat. Legégetőbb problémaként a perspektíva hiányát, a szociális egyenlőtlenséget nevezték meg, miközben például az autonómiát vagy az emberi jogokat lényegesen kevesebben tekintik prioritásnak. Érdekes következtetése a felmérésnek, hogy az erdélyi magyar ifjúság konzervatívabb az átlagnál: 67 százalékuk szerint a családban kimondottan a nő feladata a főzés és a takarítás.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
