Újrakezdés Moszkvával

Az Európai Unió készen áll arra, hogy folytassa Oroszországgal a megerősített partneri kapcsolatokat célzó tárgyalásokat, mondta a sajtónak Nicolas Sarkozy francia elnök, az unió soros elnöke és Benita Ferrero-Waldner, a külügyi kapcsolatokért felelős európai biztos.

Gyakoribb találkozók? Moszkva üdvözölné az Európai Unió és Oroszország közötti partnerség kereteit meghatározó új bázisszerződésről szóló, augusztusban a kaukázusi válság miatt megszakadt párbeszéd felújítását, nyilatkozta az Interfax honlapján tegnap nyilvánosságra hozott interjújában Alekszandr Grusko, aki szerint a brüsszeli és moszkvai vezetőknek gyakrabban, évente legalább kétszer is találkozniuk kellene. Az orosz külügyminiszter-helyettes beszélt arról, hogy országát nem zavarná, ha Ukrajna és Grúzia az EU tagja lenne, de mint fogalmazott, a keleti és nyugati integrációs folyamatoknak ki kell egészíteniük egymást. Grusko biztosra veszi, hogy a nizzai csúcs fontos témája lesz az amerikai rakétavédelmi rendszer európai telepítésének kérdése. (S. G.)

Ami a tárgyalások újrakezdését illeti – tették hozzá a politikusok –, „feltétlenül találunk rá dátumot a pénteki nizzai csúcsot követően”. A dél-franciaországi városban pénteken tartanak EU–orosz csúcsot.
Bernard Kouchner, az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján részt vevő francia külügyminiszter tegnap pedig azt mondta: „véleményem szerint elég, ha 27-ből 26 a tárgyalások újrakezdése mellett van.” Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások folytatását ellenző Lengyelország és Litvánia közül melyik változtatta meg a véleményét, Kouchner elmondta, Varsó sorakozott fel a többséghez. Így már csak a balti ország ellenzi a megbeszélések folytatását. Ugyanakkor Litvániának nincs lehetősége megvétózni a tárgyalások újrakezdését.
A tárgyalásokat a szeptember elsejei rendkívüli csúcson pusztán „elnapolták”, de nem szakították félbe.
Litvánia – és még tegnapelőttig Lengyelország – azért nem akarta a tárgyalások folytatását, mert így kívánt tiltakozni, amiért Moszkva „rátette a kezét” Abháziára és Dél-Oszétiára, a két szeparatista grúziai területre. Az oroszokkal szemben korábban keményebb vonalat képviselő Svédország és Nagy-Britannia hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, amelyben biztosítják Vilniuszt és Varsót, hogy állhatatosan tárgyalnak Moszkvával, és nem tekintik lezárt ügynek a grúziai konfliktust. A litvánok és a lengyelek szerint az oroszok nem tartották be a tűzszüneti megállapodás azon pontját, hogy az augusztus 7-i helyzetet megelőző pozícióba térnek vissza hadseregükkel.
Ezzel szemben mind Sarkozy francia elnök, mind Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Javier Solana, az unió diplomáciájának vezetője is a tárgyalások folytatása mellett állt ki.