Válságcsúcs, kevés konkrétummal

Az uniós állam- és kormányfők tegnapi rendkívüli, nem hivatalos brüsszeli összejövetelükön készítették elő a huszak (G20) november 15-i washingtoni találkozóját, amelyen a globális pénzügyi rendszer reformjáról tárgyalnak. A G20 csoportjában a hagyományosan helyet foglaló Franciaországon, Németországon, Nagy-Britannián és Olaszországon kívül most Spanyolország is részt vesz, amihez Madrid ragaszkodott.

Gyurcsány törvényt sértett? Törvényt sértett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal, hogy nem egyeztetett a parlamenti bizottságokkal a pénteki EU-csúcs előtt a magyar álláspontról – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. – Miközben stratégiai jelentőségű, Európa, a világ és Magyarország válságával kapcsolatos kérdésekről van szó a mai informális ülésen, erről semmiféle tájékoztató előzetesen nem hangzott el – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy annak ellenére, hogy a kormány és a miniszterelnök az összefogást hangoztatja, arra sem méltatja az Országgyűlést és az ellenzéket, hogy tájékoztassa őket a magyar álláspontról. – Egy 2004-es törvény szerint a miniszterelnöknek az uniós csúcstalálkozók előtt tájékoztatnia kell a parlament úgynevezett nagybizottságát, az európai ügyek, a külügyi és az alkotmányügyi bizottságot és az érdeklődő országgyűlési képviselőket – mutatott rá Balla Mihály.

(Brüsszel)

Miközben Nicolas Sarkozy francia elnök – az EU soros elnöke az év végéig – úgy nyilatkozott, hogy „a jelenlegi rendkívül súlyos válságban most mindenkit meg kell hallgatni, mert Washingtonban csak egy hangon szabad beszélni”, addig a csúcs megkezdése előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta, nem fogadható el, hogy a világ sorsáról csak húsz ország döntsön.
Az európaiak abban egységesek, hogy jelentősen növelni kívánják a piacok ellenőrzését, amely hiányát egyértelművé tette a világot megrendítő válság. Az ellenőrzésbe beletartoznának az adóparadicsomok és a spekulatív alapok is. Az európaiak a Nemzetközi Valutaalapnak központi szerepet szánnak a piacok ellenőrzésében, s eldöntötték, hogy a november 15-i washingtoni találkozó után száz nappal újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Annyi már néhány napja a nem hivatalos és így mindenfajta „következtetések” írásba foglalását mellőző csúcs előkészítéséről kiszivárgott, Németország ellenzi a francia elnökség azon kívánságát, hogy koordinált választ adjanak a makroökonómiai kihívásokra. Berlin ugyanis azt gyanítja, hogy Sarkozy az „európai gazdasági kormányzatról” vallott felfogását kívánja erőltetni Washingtonban. A németek ettől azért tartanak, mert ez szerintük veszélyeztetné az Európai Központi Bank függetlenségét is.
Lapunk a sajtókonferencián Gyurcsány Ferenctől azt tudakolta, hogy vívmánynak tekinti-e a jelenlegi magyar gazdasági helyzetet. A miniszterelnök azt felelte: „vívmánynak tekintjük azt, hogy Magyarország rendkívül gyorsan volt képes reagálni. A lehetséges károkozás elhárítását sikernek gondolom.” A miniszterelnök elmondta: ami a Magyarországon jelentkező válságot illeti, az a világválság része, s reméli, a jövő heti budapesti gazdasági csúcson mindenki elmondja javaslatát. Ezután azt mondta, nem tartja helyénvalónak ilyen esetben a pártpolitikai csatározásokat, „mert nem az a kérdés, hogy melyik párt melyik másik pártot győzi le, hanem az, hogy kinek vannak olyan konkrét javaslatai, amelyek szolgálják az országot”. Kifejtette, ellenfele nem egy ellenzéki párt, hanem azon gondok sokasága, amelyek a pénzügyi válság nyomán előálltak. „Ezeket akarom legyőzni”, mondta.
Lapunk megkérdezte a miniszterelnöktől azt is, hogy amennyiben az új amerikai elnök további magyar katonák Afganisztánba küldését kéri, eleget tesz-e a kérésnek, tudván, hogy ott a biztonsági helyzet drámai mértékben romlik. Gyurcsány Ferenc azt felelte: ilyen kérés esetén találkozik a parlament illetékes bizottságával, és „kérni fogom, hogy közösen elemezzük a helyzetet”, és akkor közösen adnak választ arra, vajon Magyarország hogyan tud eleget tenni annak a kötelezettségének, amely abból adódik, hogy a szabad világ demokratikus közösségének és a NATO-nak a tagja, valamint hogy részt vesz a terrorizmus elleni harcban. Ha az az igény a szövetségesek körében, hogy szükség van több katonára, mondta, „akkor haladéktalanul konzultálni fogok, és a konzultáció végén döntök”.