A korrupció él és virul

A kabinet többnyire csak beszél a korrupció elleni harcról, érdemi lépéseket nem hoz a vesztegetések visszaszorítására – véli a Transparency International hazai szervezetének vezetője, aki szerint mindeközben nemzetközi megítélésünk romlik, s nem látszik a kormányban a politikai akarat az érdemi döntések meghozatalára.

Átgondolt lépések helyett mindeddig esetleges megoldások és kapkodás jellemezte a kormány korrupció elleni tevékenységét – vélekedett lapunknak a Transparency International (TI) hazai szervezetének ügyvezető igazgatója. Alexa Noémi szerint azért maradtak el a valódi döntések, mert a politikai pártokból hiányzik a kellő akarat. A korrupcióellenes alapítvány úgy tapasztalta: a nagyobb botrányok kirobbanásának időszakában a kormány nagyon aktív kommunikációt folytat, ám a szükséges döntéseket eddig még nem hozta meg.
Alexa Noémi több területet is megnevezett, ahol mindenképpen változtatni kellene a hatályos rendelkezéseken. Az egyik a párt- és kampányfinanszírozás kérdése, amellyel szorosan összefügg a közbeszerzési törvény megfelelő módosítása. Utóbbi jogszabály bizonyos paragrafusait ugyan megváltoztatták, ám az alapítvány szerint az új rendelkezések sem csökkentik a korrupció lehetőségét. – A korrupció elleni harcnak a legfontosabb kormányzati célkitűzések között kellene szerepelnie, ám ennek nyomait sem lehet felfedezni – fogalmazott az igazgató. A kabinet hozzáállását egyébként hűen tükrözi az Antikorrupciós Koordinációs Testület dicstelen története. A civil szervezetek, az állami hivatalok és a kormány képviselőit tömörítő grémiumot 2007 végén állították fel. A szakértői csoport tavaly februárban készült el tervezetével, amellyel a kormány fél évig nem foglalkozott. Az érdektelenség láttán decemberben többen – köztük a TI-t képviselő Alexa Noémi – is kilépett a testületből, mondván, mivel a kabinet nem reagál az elkészített anyagra, a grémium további munkája feleslegessé vált.
A korrupció elleni érdemi fellépés ugyanakkor elengedhetetlennek mutatkozik. Miként az ügyvezető igazgató elmondta, nemzetközi összehasonlításban hazánk egyre lejjebb csúszik. Míg ugyanis az Európai Unióhoz újabban csatlakozott, volt szocialista országok az elmúlt nyolc esztendőben jelentős lépéseket tettek a korrupció leküzdéséért, addig Magyarország ez ügyben egy helyben toporog. Alexa Noémi a hazai helyzettel kapcsolatban elmondta: évente átlagosan 350 vesztegetéses ügy kerül a bíróságok elé. Ez az adat különösen annak fényében tűnik alacsonynak, hogy egy közvélemény-kutatás szerint minden tizedik magyar vesztegetett meg rendőrt, orvost vagy más hivatalos személyt az elmúlt egy esztendőben.
– Ugyan hazánkat a feljelentők országának tartják, felmérésünk mégis azt mutatja, hogy a lakosság 94 százaléka nem fordul a hatóságokhoz, ha korrupciót tapasztal – közölte az igazgató. Alexa Noémi szerint ennek két oka van: egyrészt a polgárok félnek a vesztegetést elkövetők megtorlásától, másrészt nem hisznek abban, hogy bejelentésük nyomán az illetékes állami szervek kivizsgálják az adott ügyet, s felelősségre vonják a bűnösöket.
A korrupciót bejelentő személyek védelméről a TI kidolgozott egy jogszabályjavaslatot, amit tavaly ősszel el is juttatott az igazságügyi tárcának. Megkeresésünkre a minisztériumnál közölték: több korrupcióellenestörvény-tervezeten is dolgoznak, amikkel várhatóan január végére készülnek el. A tárca várakozása szerint az elképzelések a társadalmi vita után áprilisban kerülhetnek a képviselők elé.