Az Entropa nevet kapott műalkotás minden országot valamilyen „sztereotípiával” ábrázol, Magyarországot dinnyék borítják, amelyeken szalámirudak fekszenek. Pécs magasságában emelkedik ki a tájból a (brüsszeli) Atomium.
Írországban emberek vizelnek a tengerbe, nyilván azért, hogy a víz zavarosabb legyen. Olaszország egy hatalmas focipálya. Bulgária török latrina. Franciaország áthúzva, és rajta a felirat: Sztrájk! Luxemburg „eladó”.
Románia Drakula kastélya. Hollandia árvízből kiemelkedő mecsetek és minaretek országa. Spanyolország be van betonozva. Az euroszkeptikus Nagy-Britannia a tablóról hiányzik. Németországban az autópályák nem túlzottan stilizált horogkereszt alakban futnak szét.
A helyettes miniszterelnök elmondta, hogy Bulgáriától már külön bocsánatot kért, és a tegnapi sajtókonferencián Szófia uniós nagykövetéhez fordulva kijelentette: „készek vagyunk a párbeszédre, de ha továbbra is azt akarják, hogy levegyük, azt is megtesszük”. Milena Vicenova, a Cseh Köztársaság uniós nagykövete pedig azt mondta, hogy „Az európai integráció és együttműködés előtt számos korlát emelkedik. A sztereotípiák ilyen korlátok, és nekünk azokat le kell rombolnunk.” Hozzátette: a gúny rombolja le őket a legjobban.
Alekszandr Vondra arra viszont nem mutatott hajlandóságot, hogy az egész „szobrot” eltávolítsa, noha sokkolta, hogy az alkotó, David Cerny nem tartotta be kötelezettségét. Ahelyett – mint Cerny maga bevallotta –, hogy a részmunkákat az unió 27 országából származó egy-egy művésznek adta volna át alvállalkozásba, az egészet ő készítette el. A kormány második embere szerint Cerny munkája művészet, „se nem több, se nem kevesebb”. Megvédte a provokációs szándékot is, és kifejtette, az alkotás egybevág az EU cseh elnökségének jelmondatával: „Korlátok nélküli Európát!” A Cerny-mű is azt az akaratot testesíti meg, mondta, hogy Európában húsz évvel a vasfüggöny lehullása után nincs helye cenzúrának.
Az érzékenységnek azonban van.
A legóelemekből kirakott Dánia távolról hasonlít arra a Mohamed-karikatúrára, amely 2006-ban hatalmas vihart kavart. A „szobor” eltávolítását azonban eddig csak Bulgária követelte. A 41 éves Cerny nemzetközi hírnevet szerzett, amikor 1991-ben Moszkvát diplomáciai tiltakozásra késztette, amiért Prágában Prága 1945-ös „felszabadítását” jelképező szovjet tankra rózsát festett. Másik, szintén vitatott műve a prágai Kampa-szigeten látható. Egy Csehország formájú tó közepén két férfi vizeli le az országot. Az Entropa annyiban befejezetlen, hogy mozgó részeit csütörtökön, rovatunk zárása után indítják be, és akkor derül majd ki teljes egészében, hogy mi is volt Cerny szándéka.
Az alkotást a cseh kormány ötvenezer euróért bérli június 30-ig. Reklámra viszont a jelek szerint nem kell költeni.
origo.hu
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése
