Nem a schengeni alapból vásárolták a magyar hatóságok a három vízágyút, hanem nemzeti forrásból. Ez derül ki a schengeni alap költségeinek magyarországi elszámolásából, és ez nyert megerősítést a budapesti számviteli küldetésünk alkalmával is – jelentette ki lapunknak Jacques Barrot igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztos hivatalának szóvivője, Michele Cercone. Ismert, 2007 szeptemberében kérdésünkre és azt követően, hogy a Fidesz el kívánta számoltatni a kormányt a 315 millió forintos vételárral, a kabinet több tagja is egyöntetűen azt állította, hogy a pénzt nem adófizetői pénzből költötte az izraeli gyártmányú vízágyúkra, hanem a közös uniós határőrizet biztosítására létrehozott schengeni alapokból.
*
Ezt állította Budai Bernadett kormányszóvivő, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Bencze József rendőrkapitány is. Ezt követően lapunk az Európai Bizottságnál azt tudakolta, hogy a Gyurcsány-kormány jogosan költhetett-e tömegoszlató eszközökre a schengeni alapból. Onnan nemleges választ kaptunk. Sőt azt is közölték, ha bebizonyosodik, hogy a vízágyúkat schengeni pénz felhasználásával vásárolták, a kormánynak azt vissza kell fizetnie az Európai Uniónak.
Először a kormány által előadott történet csupán egyes elemeiben módosult. Bajnai Gordon Brüsszelben azt mondta: Magyarország a schengeni alap tárgyalásakor rögzítette az Európai Bizottsággal azokat a kategóriákat, amelyek az uniós pénz felhasználásának tárgyát képezhetik, és „a vízágyúk az unió által is jóváhagyott különleges járművek kategóriában szerepeltek”. Hozzátette, a vízágyúkat az ország szabályos közbeszerzésen vásárolta.
Bár Bajnai azt állította, hogy 2006 nyarán intézkedtek a vásárlásról, emlékezetes, a vízágyúk beszerzésére irányuló felhívás 2006. október 20-án jelent meg a közbeszerzési értesítőben, amikor Budapest utcáin és az ország több pontján már az őszödi beszéd szeptember 17-i kiszivárgása óta állandósultak a demonstrációk. Három nappal később a rendőrség kegyetlenül szétverte a Fidesz ünnepi gyűlését, igaz, akkor még a régi vízágyúk, könnygázgránátok, viperák és gumilövedékek segítségével.
Bajnai Gordon a botrány 2007. őszi kipattanásakor ennek ellenére arról beszélt, hogy „a rendőrség megítélése szerint mivel Magyarország az unió határán van, adódhat olyan, hogy menekülttáborokban vagy bizonyos közlekedési csomópontokon tömeges helyzeteket kell kezelni”. Többedszerre is megerősítve a schengeni alapok felhasználását, Bajnai hozzátette: „nem belügyi, hanem migrációs problémák miatt rendelte a kormány az eszközöket”. Azt is elmondta, hogy a kormánynak az unióval 2008 nyaráig kell elszámolnia a felhasználási folyamatról, és csak akkor merülhetne fel, hogy a vízágyúk beszerzése kifogásolható, „addig ez csak spekuláció”. – Vízágyúval lőnek verébre vízágyúügyben – zárta le a vitát a miniszter. A korábbinál sokkal erősebb sugarat kibocsátó izraeli vízágyúkkal a 2007. őszi kormányellenes tüntetéseken ismerkedhetett meg a közönség.
A bizottság másik szóvivője, Riccardo Mosca lapunktól még 2007. szeptember 10-i levelében azt is kérte, hogy juttassuk el számára az országos rendőrfőkapitánynak azt a nyilatkozatát, amelyben az áll, hogy a vásárlás a schengeni alapok felhasználásával történt. Lapunk teljesítette a bizottság kérését.
Miután az Európai Bizottság most azt állította, elfogadta azon számlákat, amelyek azt mutatják, hogy a vízágyúkat nem a schengeni, hanem „nemzeti” forrásokból vásárolták, lapunk tegnap további kérdéseket tett fel Jacques Barrot irodájának. Választ kértünk arra, hogy az ellenőrzési folyamatban mellőzték-e a kormánytagok korábbi kijelentéseit, amelyek egyértelműen a vízágyúk schengeni alapokból való vásárlását erősítik meg.
Megkérdeztük, hogy ha az ellenőrzési folyamat eredményeként most mégis a kormány ezzel ellentétes állításait és számláit tekintik mérvadónak, akkor ennek megfelelően a korábbi kijelentéseket hazugnak tekintik-e. Megkérdeztük: figyelmeztették-e a magyar kormányt, amiért a 2008. június 30-i határidőt sem tartotta be a schengeni kiadások elszámolására? Úgyszintén megkérdeztük, hogy maguktól miért nem értesítették lapunkat azonnal, mihelyt a bizottság befejezte ellenőrző tevékenységét. Végül Cercone szóvivőnek azt a kérdést is feltettük, nem gondolja-e, hogy ennek az ügynek bizottsági kezelése miatt Magyarországon mind az Európai Bizottságról, mind pedig az egész Európai Unióról sokan egy olyan sötét képet alakítanak ki, amely talán már nem is lesz javítható.
Miután az igazságügyért és a szabadságjogokért felelős biztosi hivatal nem reagált írásban feltett kérdéseinkre, felhívtuk Michele Cerconét, aki azt mondta: „a bizottság ezzel kapcsolatban mindent elmondott, amit el akart mondani, és semmiféle további kommentárja nincs”.
Lapunk holnapi számában igyekszünk megszólaltatni magyarországi illetékeseket is.
origo.hu
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése
