Március végén Verespatakra látogat Nicolae Nemirschi román környezetvédelmi miniszter – tudta meg lapunk a román környezetvédelmi tárcától.
Dragos Nacuta szóvivő érdeklődésünkre elmondta, a minisztérium új vezetősége csak azután nyilvánít véleményt a bánya ügyében, hogy meghallgatta a beruházó kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) és a környezetvédő szervezetek illetékeseit, valamint a helyi lakosokat. Kérdésünkre a szóvivő nem zárta ki, hogy döntése meghozatala előtt a román környezetvédelmi tárca a beruházást ellenző magyar féllel is konzultáljon. Romániai civil és környezetvédelmi szervezetek viszont aggódnak amiatt, hogy a decemberben hatalomra került és nagykoalíciót alkotó demokrata-liberálisok és szociáldemokraták megvétózzák a zöldtárca korábbi vezetőségének határozatát, és újrakezdik a verespataki bányaépítés engedélyezését. A jóváhagyási folyamat 2007 őszén futott vakvágányra, amikor Korodi Attila akkori miniszter felfüggesztette a környezeti hatástanulmány engedélyezését, miután a kanadai–román társaság engedélyeit érvénytelenítette a román bíróság. Többek között azt a 2004-ben megszerzett jóváhagyást, amely kimondta, hogy a beruházás által érintett területen nincsenek már értékes régészeti leletek. Az RMGC vezetősége ezért Korodit azzal vádolta meg, hogy Magyarország érdekeit képviseli, sőt a tárcával együtt a volt minisztert is beperelte, és mintegy 900 ezer eurós kártérítést követel. Korodi úgy tudja, a bányaberuházást burkoltan eddig is támogató román demokrata-liberálisok a régészeti feltárások elindítására, a környezetvédelmi hatástanulmány újbóli engedélyezésére készülnek, pedig ez ellenkezik a hatályos jogszabályokkal.
Hasonlóképpen vélekednek a Zöld Erdély Egyesület elnevezésű civil szervezet szakértői is, akik szerint a jelenlegi bukaresti hatalom úgy próbálja mellőzni az urbanisztikai engedély felfüggesztését, hogy módosítja az érvényben lévő törvényt.
Erre már van precedens, az új vezetésű környezetvédelmi minisztérium ugyanis azt tervezi, hogy módosítja a zöldövezetek beépítését tiltó jogszabályt. – Verespatak esetében az egyedüli járható út az, ha pert indítunk az engedélyezés esetleges újraindítása ellen – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán Csongor, az egyesület elnöke. Az engedélyezési folyamattal kapcsolatos arculatváltás már csak azért sem volna meglepő, mivel a román parlamentben éppen a jelenleg hatalmon lévő két nagy párt képviselői fektették el azt a törvénytervezetet, amely betiltaná a ciántechnológia alkalmazását a romániai bányaiparban.
Ezzel egy időben a beruházás megvalósításában érdekelt kanadai anyavállalat, a Gabriel Resources nemrégiben leszögezte: nem adja fel a küzdelmet, és az engedélyek megszerzésétől számított legkésőbb három éven belül szeretné elkezdeni a Verespatak alatt megbújó, 1600 tonna ezüstöt és 330 tonna aranyat tartalmazó lelőhely kitermelését. Látszólag a kanadaiak nyomásgyakorlására játszik rá Verespatak polgármestere is, aki a minap felhívást intézett a bukaresti kormányhoz: adjon támogatást a régió rehabilitálására, a településen található 41 műemlék épület helyreállítására, az infrastruktúra fejlesztésére, vagy engedélyezze a magánbefektető beruházását. Mindemellett az is aggodalmat keltett a verespataki színesfémbánya megnyitását ellenzők körében, hogy kiderült: bár hivatalosan ellenzi az aranybányatervet, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanát (egy romos harangozóházat) az RMGC-nek. Tette ezt annak ellenére, hogy 2003-ban kiadott nyilatkozatukban az erdélyi római katolikus, református és unitárius egyházak vezetői kijelentették: a verespataki terv megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a település és a térség számára. Sőt, akkor az egyházfők azt is leszögezték: a verespataki templomokról, egyházi ingatlanokról és temetőkről – bármilyen anyagi kártérítés fejében – csak végszükség esetén mondanak le.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
