Gyurcsány egyedül maradt

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatait sorra elutasították az Európai Unió tegnap tartott rendkívüli csúcsértekezletén. Angela Merkel német kancellár azt a kérését vetette el, hogy az unió nagyszabású támogatást nyújtson az EU nehezebb helyzetbe került közép- és kelet-európai tagországainak, az euróövezet pénzügyminiszteri csoportjának elnöke pedig azon javaslatát tartotta elfogadhatatlannak, hogy megváltoztassák az euróövezeti csatlakozás feltételeit.

(Brüsszel)

A csúcson a „levegőben volt”, hogy a már eddig is 20 milliárd euróval megtámogatott Magyarország miniszterelnökének, Gyurcsány Ferencnek nem fogadják el azt a kérését, hogy a közép- és kelet-európai országok 160 és 190 milliárd euró közötti összegű segítséget kapjanak. Korábban Magyarország még csak 100 milliárd eurós külön támogatást javasolt.
A méltánytalanságot érzékeltette a The Economist című brit hetilap közép- és kelet-európai tudósítójának a BBC brit közszolgálati adó világszolgálatának mondott megjegyzése is, amelyben a magyar miniszterelnök kérésére azt mondta: nem igazán „fair”, hogy egy olyan ember teszi ezt a javaslatot, aki az elmúlt években úgy szórta a pénzt, mint „egy részeg matróz”. Angela Merkel német kancellár, aki kormánygépének meghibásodása miatt késve érkezett a belga fővárosba, ugyan elismerte, hogy a magyar gazdaság „rettenetes” helyzetben van, de az egységes elbírálást és az azonnali pénzügyi segítséget elutasította. Mint mondta, a helyzet nagyon különböző a térség egyes tagállamaiban, és az ottani országokat nem szabad egy kalap alá venni. A Gyurcsány Ferenc által felvetett külön elbírálásból a térség országai sem kértek.
*
Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, az unió soros elnöke – a Donald Tusk lengyel kormányfő javaslatára összehívott tegnapi csúcsot megelőző, délelőtti, kelet-közép-európai minicsúcs után – hangoztatta: „nem hiszem, hogy Kelet-Európa különleges régió, és nem hiszem, hogy az EU-n belül el kellene különíteni néhány országot.” Hozzátette, az uniós segítségre minden EU-tagország rászorul. A jelek szerint Gyurcsány Ferencnek Donald Tusk lengyel és Andrus Ansip észt miniszterelnököt sem sikerült meggyőznie a segély helyességéről. Az utóbbi cseh kollégáját, Topoláneket visszhangozva jelentette ki, hogy szilárdan ellene van Kelet-Európa kizárólagos megtámogatásának.
Gyurcsány Ferencnek az az ötlete sem talált pozitívabb visszhangra, hogy meggyorsítsák az eurócsatlakozást a bajba jutott országoknak. Ezt nem úgy képzeli el, mondta, hogy a csatlakozás feltételeit tennék könnyebbé, hanem úgy, hogy ne kelljen az euróövezeti „előszobában” mintegy két és fél évet várakozni a csatlakozásig. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke kijelentette, hogy a csatlakozás feltételei nem változtathatók meg egyik napról a másikra. Ez az elutasítás is fájdalmasan érintette a magyar miniszterelnököt, aki drámai módon arra figyelmeztette az uniót, hogy húsz évvel a rendszerváltás után egy új, gazdasági vasfüggöny ereszkedhet Európára, ha nem támogatják gazdaságait és nem lazítanak az eurócsatlakozás feltételein.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso ugyanakkor pénteken ismételten arról biztosította a nehéz helyzetbe került kelet-európai országokat, hogy Brüsszel szolidáris velük. A szolidaritás a gyakorlatban azonban inkább éles vitákban nyilvánult meg, mint amikor Nicolas Sarkozy francia elnök ahhoz a feltételhez kötve ígért alacsony kamattal járó kölcsönt a francia autógyártóknak, ha azok nem mennek „Csehországba és egyéb helyekre”. Amire Topolánek cseh miniszterelnök megengedhetetlen protekcionizmussal vádolta a francia elnököt. Sarkozy a tegnapi csúcs után tartott, igen jó hangulatú sajtótájékoztatóján a témára visszatérve kezét széttárva kérdezte azt, hogy ha nem így tenne, „akkor mit mondanék az RTL nézőinek?”
Gyurcsány Ferenc szintén populista hangot ütött meg, amikor azt mondta, hogy a nyugati bankok ne csak akkor legyenek jelen a térségben, amikor a piacot vásárolták fel, de akkor is, amikor leánybankjaik bajba kerülnek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök Barroso bizottsági elnökhöz hasonlóan szintén szolidaritásról beszélt, de ezt a protekcionizmus elvetésére értette.
Lapunk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől azt kérdezte, vajon egyetért-e a The Economist című mértékadó brit hetilap legfrissebb számának címoldalán látható karikatúrával, amelyen a vendéglői árakon szörnyülködő Merkelnek, Sarkozynek és Brownnak a főpincér leporellószerűen az asztalra kiterített ételjegyzékén első tételként szerepel a magyar gulyás, mégpedig szándékosan egy „h” betű hozzátoldásával „ghoulash”-nak írva, azaz szójátékkal „hátborzongató gulyásra” utalva. A miniszterelnök azt felelte, hogy a karikatúra a műfaji szabályokat tekintve nem jelent gazdasági elemzést, és egyébként a magyar polgárok nem pénztámogatást várnak el az uniótól.