Újból készül egy vészforgatókönyv

Az utolsónak szánt megszorítás után is jöhet újabb – ez derült ki tegnap a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter nyilatkozataiból. Veres János vészforgatókönyvről beszélt, Bajnai Gordon pedig a valutaválság rémével készítette elő a még radikálisabb csomagokat.

Még be sem került a parlament elé a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által még február közepén bejelentett jókora megszorítócsomag, máris kiderült: nem elegendők a válság kezelésére a múlt héten véglegesített kormányzati adóátcsoportosítások, újabb – méghozzá sürgős – megszorításokra van szüksége hazánknak. Erre utalnak a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter tegnapi nyilatkozatai, amelyek élesen ellentmondanak a korábbiaknak, amikor a kormány képviselői még arról beszéltek, hogy az újabb nadrágszíjmeghúzást már végleges helyzetre tervezik, azon később nem kell változtatni.
*
Úgy tűnik, most jutottak el a kabinethez azok a már régóta ismert elemzői előrejelzések, amelyek a hivatalosan beismert 3,5 százalék helyett legalább 5 százalékos gazdasági visszaesést jósoltak idén hazánkban. Az utóbbi napokban ugyanakkor egyre-másra látnak napvilágot ennél sokkal rosszabb forgatókönyvek is. Az MKB Bank szakemberei nemrégiben nyolcszázalékos zuhanást valószínűsítettek ebben az évben, Róna Péter közgazdász pedig tegnap a távirati irodának nyilatkozva már 7-9 százalékos zsugorodásról beszélt.
A pénzügyminiszter tegnapi szavaiból már visszatükröződött az, ami a gazdasági szférában már régen nem számít újdonságnak. Veres János szerint ha a német gazdaság a most vártnál is mélyebb recesszióba kerül, akkor a magyar GDP is erőteljesebben visszaeshet, ekkor pedig vészforgatókönyvet kell alkalmaznia hazánknak. A tárcavezető a végsőkig ragaszkodna a 2,9 százalékos államháztartási hiánycélhoz, mert úgy látja, ha azt nem sikerül tartanunk, akkor az Európai Bizottság ismét kiterjesztheti ránk a túlzottdeficit-eljárást, ami ráadásul az uniós támogatások elvesztésével járhat. Ezt mindenáron el kell kerülni – szögezte le a köztévében tegnap Veres, aki arra a felvetésre, hogy Bajnai Gordon szerint a jelenleginél sokkal keményebb intézkedésekre lenne szükség, azt válaszolta: mindenkinek a saját maga kijelentéseiért kell vállalnia a felelősséget.
A pénzügyminiszternél valóban erőteljesebben fogalmazó Bajnai a Népszabadság tegnapi számában már arról beszélt, hogy ha ebben a fél évben a kormány nem fogadtatja el a parlamenttel az érdemi kiigazítást jelentő törvényjavaslatait, akkor már idén devizaválság lehet hazánkban. Ebben az esetben a miniszter szerint tartós társadalmi és gazdasági szétesésre kell számítani. A legsürgősebb teendők közé Bajnai a kiadások lefaragását, az adócsökkentést, valamint az euró bevezetését sorolta.
Szakemberek szinte biztosra veszik, hogy hamarosan újabb szigorításokat jelent be a kormány. Bartha Attila, a Kopint–Tárki kutatási igazgatója szerint nem kérdés, hogy lesznek-e még megszorítások, ahogyan az sem, hogy a stabilizációs lépéseket az idei év második felétől be kell vezetni. Egy minapi írásában Bartha úgy fogalmaz: a kormánynak lényegében nincs mozgástere, rövid időn belül meggyőző lépéseket kell felmutatnia a pénzpiac felé. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a Pénzügyminisztérium becslésénél is drasztikusabb lesz a hazai fogyasztás visszaesése, így idén kevesebb lehet a tervezettnél az áfabevétel. A bevételkiesések gyors, még idén érezhető pótlására szolgálhat az áfa tervezettnél nagyobb mértékű emelése, ami a Reformszövetség által ajánlott 24 százalék is lehet. Emellett várható lépés az egészségügyi hozzájárulás ötezer forintra emelése, ami szintén a Reformszövetség programjának része – mondta az elemző, aki szerint a tervezettnél nagyobb bevételkiesés esetén szóba jöhet még elviekben a 13. havi nyugdíj teljes eltörlése, a gázártámogatások lefaragása, illetve a közszolgák 13. havi juttatásának megszüntetése is.