Átörökített nyomok

A Helyszínelők című krimisorozatban a technika megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltat egy-egy bűncselekmény elkövetőjéről. A valóságban azonban nem árt kellő óvatossággal kezelni a tetthelyen talált DNS-nyomokat. Erre a modern német kriminalisztika történetének legnagyobb melléfogása is figyelmeztet.

2009. 04. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többtucatnyi bűncselekmény, betörés, rablás, két gyilkossági kísérlet és három emberölés miatt 1993 májusa óta keresték a Német Szövetségi Köztársaságban csak INSZ-nek (ismeretlen nőszemélynek) rövidített elkövetőt. Az esetek között volt a 2007-es esztendő egyik legmegrázóbb bűncselekménye, Michele Kiesewetter 22 esztendős rendőrnő szabályszerű kivégzése is. A bűntett elkövetésének helyszíne miatt a sajtó gyakran csak „heilbronni fantomként” emlegette a tettest.
Bár a nyomok alapján felépített személy viselkedési profiljában feltűnt számos ellentmondás, a nyomozók jelentős részét elvakította a Németországban is rendkívül népszerű amerikai sorozatról csak CSI-effektusnak nevezett jelenség. Azaz a DNS-maradványok megkérdőjelezhetetlen és a modern technikával rögzített nyomok mindent eldöntő szerepébe vetett feltétlen bizalom a tévedésre hajlamos, befolyásolhatónak tartott szemtanúkkal és egyéb bizonyítékokkal szemben. Nem véletlen, hogy neves jogászok, mint Stefan König, a Német Ügyvédi Egyesület bűnügyi kollégiumának vezetője mostanában elpanaszolta, hogy „számos bíróság túl hamar levonja azt a következtetést, miszerint a biológiai nyom okozója egyúttal a tettes is”. Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi belügyminiszter is sietett hangsúlyozni, hogy a genetikai ujjlenyomat csak egy személyt azonosít, és nem válaszolja meg azt a kérdést, vajon mit is tett az illető.
A rendőrség nehezen tudta megmagyarázni, hogy miért csak egyes, döntően délnémet tartományban – Baden-Württembergben, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken – tevékenykedett a „fantom”, és miért kerülte Bajorországot, miközben Ausztriában ismét nyomokat hagyott maga után. A fantom nyomaira ráleltek diákcsíny számba menő iskolai betöréseknél éppen úgy, mint a szervezett bűnözéshez köthető kábítószer-csempészetnél, sőt terrorizmusgyanús cselekményeknél is. Ráadásul az általa elkövetett bűncselekmények egyáltalán nem számítanak a kriminalisztikában jellemzően nők által elkövetett tetteknek.
Sőt ahol sikerült fantomképet készíteni az elkövetőről – több rablási kísérlet helyszínén –, ott a szemtanúk férfi elkövetőről beszéltek. Ráadásul a bűncselekmények között nem lehetett kapcsolatot kimutatni az elkövetői módszerek alapján sem. Holott közhelynek számít, hogy a tettes legfeljebb finomít, de eljárásait, módszereit nem cseréli fel homlokegyenest másokkal.
A „heilbronni fantommal” kapcsolatos gyanú elsőként Ausztriában kapott lábra, ott 2004 és 2007 között 16, egymással összefüggésbe nem hozható lopás esetében azonosították az INSZ genetikai nyomait. Tovább növelte az osztrák bűnüldöző szervek zavarát, hogy nyolc esetben sikerült letartóztatniuk az elkövetőket. Ennek ellenére ők sem tudtak a fantom nyomára bukkanni. A megoldáshoz végül is egy 2008. szeptember 28-i linzi diszkógyilkosság vitte közelebb a hatóságokat. Itt öt személy halálra vert egy bosnyák fiatalt. Az áldozat körme alatt megtalálták a Németországban már régóta körözött nő DNS-ét. A felső-ausztriai hatóságok azonban képtelenek voltak megmagyarázni, miként kerülhetett kapcsolatba az áldozat ezzel a misztikus női elkövetővel. Tovább növelte a káoszt, hogy másfél hónappal a linzi eset után Karintiában letartóztattak egy nemzetközileg körözött kaukázusi férfit, akinek a fogdában levett genetikai ujjlenyomatát a szakértők az ismeretlen nő DNS-eként azonosították.
Nem véletlen, hogy az osztrák szervek ez éve elejére már munkahipotézisként sem voltak hajlandók elfogadni a fantom létét, és a bizonyossággal határosan kizárták azt. Ezzel párhuzamosan – más logikus magyarázat híján – a nyomrögzítésre használt vattapálcikákat szállító Greiner Bio-One International Rt. került vizsgálataik középpontjába.
A baden-württembergi tartományi bűnügyi hivatal szintén 2008 óta vizsgálta annak lehetőségét, hogy a bűnügyi helyszíneken talált DNS-minták szennyezettsége okozhatja a feloldhatatlannak tűnő ellentmondásokat. Ezért a tavalyi év folyamán több úgynevezett üres próbát – használatlan vattapálcikát – megvizsgáltak, de eredménytelenül. A német szervek álláspontjában a radikális fordulatot egy szénné égett férfi holttestének azonosítási kísérlete jelentette, amikor azt kívánták tisztázni, hogy személye megegyezik-e egy 2002-ben eltűnt menekültével. A holttestet végül a menekültaktában tárolt ujjlenyomat alapján sikerült azonosítani, miközben a 2009. március 19-én elvégzett vizsgálatok alapján a DNS-nyomok arra utaltak, hogy az illető azonos a heilbronni fantommal.
Ezt követően felpörögtek az események. A rendőrség visszatért a sértetlen csomagolású vattapálcikák vizsgálatához, és egy héttel később minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a fantom nem más, mint a Greiner Bio-One International Rt. bajorországi üzemének egyik csomagoló munkatársa.
A rendőrség azonnal kármentésbe kezdett, hogy megőrizze tekintélyét. Hiszen ezzel a példátlan esettel megkérdőjeleződött a német hatóságok által tárolt csaknem 625 ezer személy genetikai ujjlenyomatának és a tetthelyeken biztosított 150 ezer németországi DNS-nyomnak a „használhatósága”. Klaus Hiller, a baden-württembergi bűnügyi hivatal vezetője visszautasította azokat a vádakat, miszerint figyelmen kívül hagyták volna az osztrák kollégák figyelmeztetéseit. Kijelentette, bizonyítható, hogy március 18-ig semmilyen hivatalos értesítést, figyelmeztetést nem kaptak Bécsből. A vizsgálatok eredményének ismeretében a rendőrség tekintélyének védelme érdekében Heribert Rech (CDU) baden-württembergi belügyminiszter bejelentette, fontolgatják a kártérítés lehetőségét. Heinz Schmid, a vattapálcikákat szállító cég ügyvezetője 26-án délután még félvállról vette a miniszteri fenyegetést, és kijelentette, ők sohasem állították, hogy a készlet alkalmas DNS-minta vételére. Hiszen a szerszámokat sugárkezeléssel sterilizálják, de ezzel nem tudják eltávolítani az esetleges szennyezést.
Ezt az állítást azonban még aznap cáfolta Gerald Tatzgern, az osztrák bűnügyi hivatal szóvivője. Mint mondotta, a cég írásban garantálta a pálcikák DNS-mentességét, sőt erről hivatalos igazolást is hajlandó volt kiállítani, ezzel szállították a mintavételi készleteket Felső-Ausztriába.
Schmid hétfőn már kénytelen volt módosítani álláspontját. Mint mondta, csak péntek este érkezett meg hozzájuk faxon az általuk kiállított, a vattapálcikák dobozához mellékelt igazolás. Miszerint az igenis alkalmas DNS-vizsgálatok elvégzésére. Schmid megígérte, felülvizsgálják az utóbbi tíz esztendő szállítóleveleit és azok mellékleteit.
De marad a kérdés: mi lesz az ez idő alatt levett DNS-nyomokkal? Ki mellékel majd hozzájuk használhatóságukat garantáló igazolást?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.