Önkormányzati lobbi a verespataki aranybányáért

Erőteljes befolyásolási harcot folytatnak az erdélyi Fehér megye önkormányzatai a Verespatakra tervezett bányaberuházás megvalósításáért. Valóságos offenzívát indított Bukarest támogatásának megszerzésére a kanadai beruházó cég is, amely szerint a román állam a kibányászott arany árának mintegy felét, közel hárommilliárd dollárt zsebelhetne be.

(Kolozsvár)

Verespatakon tartotta a napokban kihelyezett ülését a romániai Fehér megyei közgyűlés.
Ebből az alkalomból az Erdélyi-érchegységben fekvő településre várták Nicolae Nemirschi környezetvédelmi minisztert, a tárcavezető azonban sűrű programjára hivatkozva az utolsó pillanatban visszamondta a látogatást. A kihelyezett önkormányzati ülésen a képviselők lesújtó képet kaptak a térség polgármestereitől.
Szociális bomba a megyében
Szerintük szociális bomba ketyeg a hajdan a bányaiparból élő régióban, miután a lakosság nyolcvan százaléka munkanélküli lett.
A Verespatakon 2006-ban bezárt Rosia Min állami bányavállalat elbocsátott alkalmazottai ma már nem kapnak végkielégítést, ugyanakkor nemrég lakat került Románia legnagyobb külszíni rézbányájára, a közeli Rosia Poienien működő Energomineralra is. Ezeknek az ipari létesítményeknek a működése hosszú ideje a román állam által nyújtott támogatásoknak volt köszönhető, most azonban nincs pénze Bukarestnek arra, hogy környezetbaráttá tegye az üzemeket, holott az elavult technológia miatt a vezetékek és a meddőhányók folyamatosan szennyezik a folyóvizeket és a környezetet.
A Fehér megyei önkormányzati képviselők többek között a káros környezeti hatások kiküszöbölése mellett érvelve foglaltak állást a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányatervének megvalósítása mellett. Hitelt adtak ugyanis a társaság ígéretének, miszerint a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kiaknázása után turistaparadicsommá varázsolják a környéket.
Háttértámogató a kormány
A ciántechnológián alapuló kitermelés jelentette ökológiai kockázatnál nagyobb veszéllyel fenyeget a szociális szennyezés, Verespatak és környéke hamarosan elnéptelenedik, ha nem teszünk valamit – állapította meg a bányaberuházást népszerűsítő Adrian Bandea megyei tanácsos. Hasonlóképpen vélekedik Ion Dumitrel, a Fehér megyei képviselő-testület demokrata-liberális (PDL) elnöke, párttársa, Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Stefan Bardan prefektus is, akik leszögezték: minden követ megmozgatnak a bukaresti kormánynál a bányaterv engedélyezésének érdekében, szerintük ugyanis kizárólag ezáltal van esély a régió gazdasági fellendítésére. Bizakodásuk érthető: a parlamentben kétharmados többséggel bíró kabinetet Emil Boc PDL-elnök irányítja, aki korábban sohasem határolódott el a beruházástól.
Az arany felét ígérik cserébe
Ebben reménykednek a kanadaiak is, akik a projektet ellenző liberálisok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenzékbe vonulásán felbuzdulva újult erővel torpedózzák a bukaresti hatalmat. Az RMGC részvényeinek nyolcvan százalékát birtokló Gabriel nemrég leváltotta Alan Hill cégelnököt, és a bolíviai San Cristobalban működő ezüstbányát irányító Keith Hulleyt nevezte ki a kanadai–román vállalat élére.
Dragos Tanase, az RMGC ugyancsak nemrég kinevezett vezérigazgatója arról tájékoztatta a Fehér megyei önkormányzati képviselőket és polgármestereket, hogy a frissen módosított hatástanulmány értelmében társasága 1,7 milliárd dollárt kíván befektetni Verespatakon. Az illetékes fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 6,3 milliárd dollárra becsült bevételnek a román állam nemcsak a szerződésben rögzített 19, hanem összesen 48 százalékából profitálhat a helyi és megyei tanácsnak, valamint az államnak folyósítandó adók révén. Ezek után nem érte váratlanul a hallgatóságot Eugen Furdui, Verespatak szintén demokrata polgármesterének bejelentése, miszerint az önkormányzat még az idén nekilát az új, az RMGC költségén kiépítendő községközpont kialakításának, hogy helyet adjon a kitermelésnek.
A térség polgármesterei megtámadták a beruházás egyik legfőbb ellenzőjét is. Elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Tőkés László püspök az Európai Unió intézményeinek támogatását kérte Verespatak védelméhez.
Tőkés Strasbourghoz fordult
Az erdélyi európai parlamenti képviselő a minap Strasbourgban arra figyelmeztetett: a jelek szerint a román kormány a beruházás átmeneti tilalmának a feloldására, illetve a bányafejlesztés engedélyezésére készül, holott Romániának és Magyarországnak közös érdeke a ciántechnológián alapuló bányászat betiltása, a verespataki bányafejlesztés megakadályozása.
A botrányok sorozata által kísért vállalkozás annak a ciántechnológián alapuló kitermelésnek az alkalmazására készül, amely 2000-ben a Tisza folyót teljes hosszában megmérgezte. Az 1995 óta tartó előkészületek Verespatak épített örökségét tönkretették, lakosságát pedig szociális nyomorba döntötték – hangoztatta Tőkés.