– A pénzpiaci válság alaposan felforgatta a hitelezést, és mind az ügyfelek, mind a bankok dolgát megnehezítette. Hogyan reagált az MKB az új helyzetre?
– A legnagyobb fordulat a devizahitelek piacán történt. A válság hatásainak következtében elsőként az MKB Bank hagyott fel a külföldi fizetőeszközre épülő hitelek nyújtásával, majd a hazai nagybankok sorban korlátokat szabtak a devizahitelezésnek. Decemberben, amikor a gazdasági helyzet már stabilizálódni látszott, újra folyósítottunk devizakölcsönt, csakhogy akkor már kizárólag euróban. Mára a svájcifrank-hitelek szinte teljesen eltűntek a piacról, az euróhitelezés ugyanakkor szigorúbb feltételrendszerrel folytatódik.
– Miben különbözik az euróhitel a svájci frankban nyújtottaktól? Árfolyamkockázattal mindkettőnél számolni kell.
– Abban hasonlítanak egymásra, hogy a hazai lakosság többnyire nem ezekben a pénznemekben kapja a fizetését, ezért a forint árfolyam-ingadozása megjelenhet a törlesztőrészletekben. Mégis különbséget kell tennünk közöttük, mert valószínű, hogy az ügyfelek a mostanság felvett euróhitelek futamidejének több mint háromnegyedében már euróban kapják a fizetésüket, és abban is törlesztenek. Az euró bevezetése után az effajta kölcsön már „saját devizás” hitel lesz, olyan, mintha valaki most forinthitelt venne fel.
– A törlesztőrészletek megemelkedése miatt az emberek tavaly ősz óta tartanak a devizahitelektől. Ennek hatásait minden bizonnyal az MKB Bank is érzékeli.
– Nálunk is visszaesett a lakossági hitelezés. Az ügyfelek elhalasztják a nagyobb vásárlásokat, az egyes hiteligényléseket pedig jóval alaposabb mérlegelés előzi meg. De nemcsak az emberek, a bankok is körültekintőbbek lettek. Minden pénzintézet, így az MKB Bank is alaposan megvizsgálja az ügyfelek teherbíró képességét. Emellett természetesen teljes körű tájékoztatást adunk a devizahitelek várható kockázatairól is. A mi ügyfeleinknek dedikált pénzügyi tanácsadói vannak, akik minden információt megadnak a helyes döntéshez, de természetesen a végső döntést az ügyfél hozza meg.
– A válság okozta bizonytalanság hatására a magyar lakosság egyre több pénzt tesz félre. Mibe fektetik a megtakarításaikat az emberek?
– Tavaly év végén és az idei év első hónapjaiban az ügyfelek elsősorban a magas kamatokat ígérő, rövid futamidejű betéteket részesítették előnyben. Március-április óta azonban egyre többen érdeklődnek a hosszabb távú befektetések iránt. Egyre népszerűbbek a befektetési alapok és az éven túli kötvények. Az MKB Bank minden típusú ügyféligényre nyújt befektetési alternatívát. A Hozamtrió termékünk például egy betéttel, illetve kötvénnyel kombinált befektetési alap. A termék lényege, hogy az MKB Banknál elhelyezni kívánt összeg standard forint lekötött betétben, MKB Természeti Kincsek Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alapban, valamint MKB IV. Kötvényben történő egyenlő arányú, egyidejű befektetése esetén a betéti része 16,16% EBKM (éves kamatláb: 15,94%) hozamajánlatot nyújtunk. (X)
Mire kötelezi a tagállamokat a NATO-szerződés?
