A titkosszolgálatok valószínűleg igen komoly átalakításon esnek keresztül, ha a Fidesz alakíthat kormányt. A korábbi elszólásokon túlmenően erre lehet következtetni abból is, amit Lázár János, az ellenzéki párt politikusa legutóbb, a Hír TV műsorában elmondott. Az ellenzéki körökben mindinkább elterjedt nézet szerint a legnagyobb gond a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH) van, amely a kormányerők játékszerévé vált. Egy olyan szervezetté, amelynek feladatai között szerepel a politikai ellenfélre irányuló információgyűjtés is. A hivatal viszont számos ügyben nem tudja teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek ellátására létrejött. Lázár János példaként említette, hogy a cigányok elleni támadássorozat kapcsán nincs semmi nyoma annak, hogy a nemzetbiztonságiak érdemi segítséget nyújtottak volna a rendőröknek, holott ez lett volna a dolguk. Arról viszont tudni, hogy az NBH sokszor a települési rendőröktől kért információk alapján dolgozik, tehát éppen fordított a szakmai viszony, mint lennie kellene.
A politikus szerint szükség van a teljes magyar titkosszolgálati rendszer átalakítására, hiszen a jelenlegi struktúra immár húszéves. Ennek részleteiről a Hír TV Péntek 8 című műsorában nem beszélt, de a korábban nyilvánosságra került elképzelések valószínűleg már többé-kevésbé a leendő utat jelölik ki. Jelenleg a kormányon belül is több felelőse van a hírszerzésnek. A katonai szolgálatok ma még a honvédelmi tárca alá tartoznak. A polgári titkosszolgálatokat külön miniszter irányítja, de a rendvédelemmel kapcsolatos információk ügyében a rendészeti miniszter sem kerülhető meg. Az átalakításra vonatkozó elképzelések lényege, hogy valamilyen formában össze kell vonni a katonai és a polgári hírszerző szerveket; erre számos nemzetközi példa van.
A ma még működő rendszer szerint – a polgári titkosszolgálatok esetében – a Nemzetbiztonsági Hivatal foglalkozik a belső elhárítással, az Információs Hivatal pedig a hírszerzéssel. A szervek kiszolgálását, például a technikai eszközök biztosítását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. Katonai vonalon a következő a felépítés: a Katonai Biztonsági Hivatal a határainkon belül szerez információkat, míg a Katonai Felderítési Hivatal ugyanezt a tevékenységet végzi külföldön. Magyarán négy nagy, a nemzetbiztonsági szolgálattal együtt öt külön szervezet működik a titkosszolgálat területén. Az eddig megismert elképzelések közül az tűnik a legéletképesebbnek – és ezt a szakma jelentős rész is támogatja –, hogy két nagy központba kellene terelni az információszerzés szerveit. Így volna egy belföldi és egy külföldi hírekre specializálódott szervezet, mindkettő egyaránt szolgálna polgári és katonai célokat is.
Tóth Károly (MSZP), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke szerint is szükség van a szolgálatok átalakítására, de ő egy olyan elképzelést támogatna, amely szerint a polgári szervek élére is egy vezérkarifőnök-szerű vezető kerülne. A politikus ugyanis szintén lát gondokat a szervek jelenlegi működésében, értve ez alatt a vezetést is. Mint kiemelte, a katonai hírszerzést nem övezik botrányok, köszönhetően – szerinte – az egy kézben összpontosuló irányításnak.
Hogy a belső elhárítás, vagyis a Nemzetbiztonsági Hivatal menynyire politikai hitbizomány, azt mi sem példázza jobban, mint a vezetői, illetőleg a felügyeletét ellátó miniszterek körüli sorozatos botrányok krónikája. Emlékezhetünk még Laborc Sándor kinevezésére, aki annak ellenére nyerte el posztját, hogy a kommunista időkben Moszkvában, a KGB akadémiáján képezték ki. Pozícióba kerülését a parlamenti szakbizottság ellenezte, Gyurcsány Ferenc, még miniszterelnökként, ennek ellenére rábízta az NBH irányítását. A Fidesz közelinek mondott UD Zrt. elleni, jórészt az NBH által lebonyolított, bűncselekmények elkövetésének gyanújával indított hajtóvadászat kapcsán végül nem a cég vezetői, hanem a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős akkori, később távozó miniszter, Szilvásy György neve vetődött fel gyanúsítottként. Az UD Zrt.-vel szembeni nyomozást a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta. Szeptembertől már Laborc nevét is hiába keressük az NBH főigazgatói irodájának ajtaján: néhány napja, éppen az UD Zrt.-hez kapcsolódó fiaskó miatt bejelentette, távozik posztjáról. A 29 éves Ficsor Ádám – aki Szilvásy megüresedett titokminiszteri székét foglalta el – öt hónapi ténykedés után lemondott posztjáról, mert Lendvai Ildikó kérésére az MSZP kampányában vesz részt. A fiatal „szakembernek” már a kinevezése is botrányosra sikeredett: Laborchoz hasonlóan őt sem támogatta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, de a szakma sem szavazott neki bizalmat. Bajnai Gordon mindezek ellenére rábízta a biztonsági szempontból kiemelkedően fontos kormányzati pozíciót. Ficsor múlt heti lemondása után a fideszes Demeter Ervin világosan hangot adott gyanújának: a távozó miniszter valódi feladata az lehetett, hogy a közelgő kampányra készülve lejáratásra alkalmas információkat szerezzen politikai ellenfeleiről. Lázár megemlítette azokat a véleményeket is, hogy nem elképzelhetetlen: a botrányhős Szilvásy György távozása után volt mit eltüntetni, ezért is lehetett szükség Ficsorra.
Lázár János a Péntek 8-ban arról is beszélt, hogy a rendőrséget is gyökeresen át kell alakítani. Állítása szerint ugyanis nem egy uralkodó, hanem egy szolgáltató testületre van szüksége az országnak, amely azonban erélyes, és képes garantálni a közbiztonságot. Mint mondta, a rendőrségben uralkodó szemlélet és morál a hatvanas évek óta változatlan.
Hamász
Valódi és kamunépirtás (1. rész)
