Aktív kínai hírszerzés Berlinben

(Köln)

Berlin megkülönböztetett figyelmet szentel a német–kínai kapcsolatoknak. Az óriási ország nyújtotta gazdasági lehetőségek fontossága vitathatatlan a mindenekelőtt exportra dolgozó német ipar számára. Ennek megfelelően kritikus hangok kísérték a dalai láma legutóbbi látogatását a szövetségi fővárosban, ahol Angela Merkel végül a kancellári hivatalban fogadta Tibet emigrációba kényszerült vezető személyiségét.
Most újabb erőpróba vár a Berlin–Peking-tengelyre. A német kémelhárítás ellenséges aktusnak minősíti azoknak a Németországban fellépő ügynököknek a ténykedését, akik a múlttal ellentétben már nemcsak az ipari titkok ellesését szorgalmazzák, hanem politikai jellegű célokkal tevékenykednek. Illegális munkájuk öt olyan területre összpontosul, amelyeket a kínai diplomácia szóhasználata Pekingre veszélyes méregként tart nyilván. A német alkotmányvédő hivatal külön osztályt rendezett be a húsz és ötven személyt felvonultató kínai adatgyűjtő csoport megfigyelésére. A hagyományosnak mondható gazdasági kémkedés határainak túllépése 2007-re nyúlik vissza. A kémelhárítás húsz alkalommal jutott a müncheni kínai főkonzulátus egyik munkatársának a nyomára, aki a bajor fővárosban élő, szépszámú ujgur kisebbség soraiba beépített ügynököket irányította és látta el a Peking számára fontos kérdésekkel. Ő a botrány kirobbanása előtt elhagyta Németországot. A kínai külügyminisztérium röviddel ezelőtt jelezte Berlinnek, vissza akarja küldeni a diplomatát Münchenbe, ahol az Ürümcsiben lezajlott véres események után összefutnak az ujgur szervezetek információi. A külügyminisztérium a visszatérni kívánó diplomáciai munkatársat persona non gratának minősítette.
Az államközti affér utal arra, hogy változik a Kínával kapcsolatos német politika, Peking képviselőinek átalakult céljaira reagálva. A kínai hírszerzést az ujgur emigráns szervezetek átvilágítása mellett a szabad Tibetet támogató szervezetek, a Falun-Gong szekta, a Tajvan függetlenségéért harcoló erők és a Kínában üldözött, de mégis működő és külföldről támogatott demokratikus mozgalmak érdeklik. A pekingi államvédelmi minisztérium a Kínát fenyegető öt „méreg” felderítését és felszámolását várja el az ügynököktől. Egyik módszerük nyomást gyakorolni olyan hosszú idő óta külföldön élő emigránsokra, akik beutazási vízumot kérnek. Vendégként meghívott tudósok sokszor azzal a követeléssel találják szemben magukat, hogy működjenek együtt a hatóságokkal. A megváltozott helyzetre igyekszik reagálni a német igazságszolgáltatás. A szövetségi államügyészség tavaly óta figyelemmel kísér minden Kínával kapcsolatos jelenséget. Az új feladat megoldása nem könnyű, Peking taktikájáról kevés tapasztalat áll rendelkezésre.