Átrendeződés a szerb politikai palettán

Borisz Tadics államfő és a kormányzó koalíció legnagyobb pártja, a Demokrata Párt (DS) elnöke állítólag megállapodott Ivica Dacsics belügyminiszterrel, Szlobodan Milosevics utódjával a Szerb Szocialista Párt (SPS) élén, hogy megerősítik a baloldalt, és választási siker esetén a következő ciklusban is közösen alakítanak kormányt.

Tadics az el nem kötelezett országok egyiptomi csúcstalálkozójáról hazaérkezve a reptérről egyenesen az SPS kongresszusára ment, hogy jelenlétével emelje a gyülekezet fényét, és megerősítse Dacsics tekintélyét. Ezután jött létre az egyezség, legalábbis úgy hírlik, a baloldali blokk létrehozásáról, amely magabiztosan nézhetne a következő, a dolgok mostani állása szerint 2010-re várható választások elé. A DS már egy ideje meg akar szabadulni a körülötte nyüzsgő jobboldali kispártoktól, mint amilyen például a rendszerváltó Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO), sőt még a G17 Plusz elnevezésű szakértői párttól is. Az SPS-re az a feladat vár, hogy beszippantsa, és felügyelet alatt tartsa az Egyesült Szerbiai Nyugdíjasok Pártját (PUPS), amelynek elnöke sok borsot tört koalíciós partnerei orra alá azzal, hogy folyamatosan számon kérte a nyugdíjasoknak tett kampányígéreteket. Raszim Ljajics jelenlegi munkaügyi és szociális miniszter szandzsáki Szociáldemokrata Pártjára (SDP) mint partnerre számítanak, ehhez azonban az SDP-nek jelentősen meg kell erősödnie.
Hogy csakugyan volt-e, van-e ilyen egyezség, azt az érintettek egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de több jel is utal arra, hogy lehet valami a dologban. A legnagyobb lökést talán egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás eredménye adhatta, miszerint a Tomiszlav Nikolics, volt radikális alvezér által egy évvel ezelőtt alapított Szerb Haladó Párt (SNS) népszerűségben utolérte a DS-t. Ez bízvást sarkallhatta Tadicsot arra, hogy olyan koalíciós partnerek után nézzen, akik elég szavazatról tudnak gondoskodni a következő választáson. A G17 Plusz nem ilyen, sőt egyelőre úgy látszik, hogy saját erejéből a parlamenti küszöböt sem éri el. Elnökéről, Mladjan Dinkicsről úgy hírlik, nem éppen csapatjátékos, ellenezte a szerb nemzeti olajvállalat eladását az orosz Gazpromnak, a sajtó vezetőinek és szimpatizánsainak gazdasági, pénzügyi visszaéléseitől hangos, ami az egész kormány ázsióját rontja. Dinkics azonban egyelőre selyemzsinórt kapott: a G17 Plusz bizonyíthat, foglalkozhat Szerbia regionális átszervezésével.
Ezt a lehetőséget Dinkics arra is fel kívánja használni, hogy egy, a régió (hogy pontosan melyikét, azt egyelőre nem tudni) pártjait tömörítő jobbközép pártot, pontosabban uniót hozzon létre. Egy ilyen politikai tömörülésnek – szerinte – komoly esélye van rá, hogy a következő választásokon jól szerepeljen. A G17 Plusz pedig, amelynek neve már nem cseng igazán jól a választók fülében, megszűnik. Az erről szóló döntés és az új párt megalakulása a szeptember eleji közgyűlésen várható. Ljajics is őszre ígéri a nagy szociáldemokrata párt létrehozását, hogy kiknek az együttműködésére számít, arról egyelőre nem beszél. Jelentkezőkben valószínűleg nem lesz hiány, mert a politikai pártokról szóló új törvény értelmében jövő év január 23-ig valamennyi pártnak újra be kell jegyeztetnie magát. Ehhez azonban a korábbinál sokkal több (10 ezer) aláírás kell. Ez a kispártoknak nyilvánvalóan nehezen fog sikerülni, ami nem is olyan nagy baj egy olyan országban, mint Szerbia, ahol jelenleg több száz bejegyzett párt van. Minden jel arra utal, hogy a jobboldalon a célszerűtlennek bizonyult radikális mezből épphogy kibújt SNS lesz a zászlóvivő.

Tömeges leépítés. Összesen tizenötezer fős leépítést tervez a szerb kormány az egészségügyben, az oktatásban és a helyi önkormányzatoknál – írta tegnapi számában a Blic című belgrádi újság. A lap értesülése szerint összesen hétezer munkahely szűnne meg az oktatási meg az egészségügyi szektorban, és további nyolcezer a helyi önkormányzatoknál. (MTI)