Még belegondolni is rossz, mi a helyzet akkor, ha Keller László áprilisban, a szakértői kormányból történt kiűzetése feletti keserűségében tényleg igazat mondott. Sajnos egyre inkább úgy fest, hogy az idő a költségvetés hajdani urát igazolja. Azt, hogy az eddigi kiigazítások hibás szerkezete, a szükséges átalakítások elmaradása és a válság hatásai miatt jövőre újabb elvonásokra lesz szükség, már nem titok. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazánkról készült legutóbbi jelentésében csaknem 130 milliárd forintos újabb „egyenlegjavító csomagot” helyezett kilátásba, a Magyar Nemzeti Bank pedig még ennél is nagyobb kiigazítást tart szükségesnek annak érdekében, hogy a jövő évre kitűzött államháztartási hiánycél teljesülhessen.
Honnan lehet még elvenni?
Márpedig a hiánycél kőbe van vésve, igaz, ezen kívül nincs semmilyen más stratégiai célkitűzése a kabinetnek. Miközben versenytársainknál a gazdaság élénkítése határozza meg az intézkedések minőségét, nálunk kizárólag a deficit csökkentése mentén születnek a döntések. – Nincs „kőbe vésve” sem az önkormányzatoktól jövőre elvonandó 120 milliárd forint, sem a közösségi közlekedésnél megspórolandó 70 milliárd forint – ezt a kijelentést tette az MSZP-frakció nevében hétfőn Göndör István a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Hasonlóan több más párttársához, a szocialista politikus ezzel kívánta érzékeltetni: az MSZP felveszi a harcot a megszorításokat hazánkra ráerőltetni kívánó nemzetközi hitelezőkkel. Miután a 2010-es büdzsét illetően sokasodnak a politikai nyilatkozatok, nem árt megvizsgálni, milyen lehetőségek kínálkoznak hazánk számára, egyáltalán vannak-e lehetőségeink, vagy teljes zsákutcába sikerült lavírozni magunkat.
A költségvetési álvita színjátéka a szokásos szereplőkkel és kellékekkel gördülékenyen zajlik parlamenten belül és kívül egyaránt. El is időzhetünk mindjárt a szocialisták által most középpontba helyezett két új megszorítás, az önkormányzatok és a tömegközlekedés példájánál. Mert, ugye, népszerű kijelentésnek számít a települések és a közlekedés védelme, főleg akkor, ha elfelejtjük hozzátenni: mindkét elvonásra – további más megszorításokkal együtt – maga a szocialista kabinet tett javaslatot hazánk fő hitelezői, a valutaalap és az Európai Unió felé. A Bajnai-kabinet minderre írásbeli kötelezettséget vállalt júniusban az IMF-nek címzett úgynevezett szándéklevelében. És mivel a büdzséről szóló politikai csatározás elején tartunk, nem árt rögtön felidézni, melyek is voltak a szándéklevélben rögzített további 2010-es szigorítások, amikre szintén ígéretet tettek a kormányzó szocialisták. Nos, a kabinet jövőre megszünteti az energiatámogatásokat, 45 milliárd forinttal csökkenti a mezőgazdasági támogatásokat, s ugyancsak megszünteti a lakástámogatásokat. A MÁV működési kiadásainak drasztikus csökkentésére szintén kötelezettséget vállalt a kormány, ahogyan arra is, hogy jövőre jóval kevesebben kaphatnak majd kedvezményes árú jegyet. Eldöntött tény, hogy a kabinet befagyasztja a kutatás-fejlesztési alapot, s hogy megszünteti az előre hozott nyugdíjba vonulás lehetőségét. Miután hazánk tavaly ősz óta elsősorban a két fő nemzetközi hitelező pénzéből tartja fenn magát, nem kérdéses: a saját magunk által kijelölt kötelezettségeinket be kell tartanunk, máskülönben elzárják a pénzcsapokat. Itt jegyezzük is meg gyorsan: a Bajnai-kabinet más intézkedésekre is javaslatot tehetett volna az IMF és az EU felé, ám nem tette, ragaszkodott az elvonások politikájához.
A jövő évi büdzsét illetően tehát már most megindult a félretájékoztatás, jóllehet a törvényjavaslat csak szeptember elejére készül el. Ami biztos: ahogyan újabb és újabb megszorítások kerülnek napvilágra, egyre sűrűbben lehet majd hallani szigorú hitelezőinkről és az általuk szabott kemény feltételekről. Ne lepődjünk meg, ha nemsokára maga Lendvai Ildikó pártelnök asszony száll síkra az önkormányzatok által üzemeltetett kórházak, iskolák, óvodák védelméért, vagy kéri a „legrászorultabbak” energiatámogatásának visszaállítását.
Megszorítóspirálban
Azt pedig, hogy az eddig ismerteken túl nemsokára újabb nadrágszíjhúzásokat jelent be a kabinet, borítékolni lehet. A nemzetközi hitelek felvételekor vállalt megszorítócsomagok miatt ugyanis olyan spirálba kerültünk, amelyben az egyik elvonás a másikhoz vezet. A megszorítások eddig is a fogyasztás és a foglalkoztatás csökkenését eredményezték, és ez az újabbakkal sem lesz másként. A friss adóbevételi számsorokon mindez jól látható. A visszaeső fogyasztás nyomán július végéig áfából mindössze 1179 milliárd forint bevétel származott. Társasági adóból az egész évre tervezett bevétel nem egészen 40 százaléka folyt be eddig, cégautóadóból 36 százaléka, regisztrációs adóból pedig 29 százaléka. Az illetékeknél majdnem 20 százalékos visszaesést regisztrált az APEH, nem beszélve a társadalombiztosítási járulékbevételekről, ahol jelenleg 134 milliárd forintos lyuk tátong a büdzsében. A drasztikusan romló fizetési morált mi sem jelzi jobban, minthogy az adóhatóság rekordnagyságú kiutalást tartott vissza a köztartozások rendezése érdekében. Az idei évre tervezett – többszörösen módosított – bevételi számok így meglehetősen ingatag lábakon állnak, s nem lesz ez másképp jövőre sem.
Az áfa és a jövedéki adó drasztikus emelése jövőre ugyan 320-330 milliárd forinttal növelheti az államkassza bevételeit, a végső egyenleg azonban távolról sem lesz ilyen biztató. Az áfa emelése felpörgeti a pénzromlást, emiatt viszont a jegybanknak jóval kisebb a mozgástere a gazdaságra óriási teherként nehezedő alapkamat csökkentésére, így drága marad az államadósságunk finanszírozása is. A költségvetés kamatterhei ennek nyomán 200-250 milliárd forinttal lesznek magasabbak jövőre, vagyis a forgalmi adó emelése alig hoz majd pluszbevételt a konyhára.
Hasonló „eredmény” várható a jövő januártól életbe lépő ingatlanadótól. Az ingatlanbecslés és -nyilvántartás gyenge állapota miatt meglehetősen nehéz lesz kivetni az adót, amelynek ráadásul az alapja is vitatható. Amennyiben fellebbezni is lehet a fizetendő összeg ellen, akkor az ingatlanadó bevezetése 2013 előtt nem is hoz érdemi bevételt az államkasszának.
Hallgatás 1115 négyzetméteren
A stabilitás, a növekedés és a biztonság büdzséjét még nem kell megítélnie a tavaly létrehozott háromfős költségvetési tanácsnak és 40 fős titkárságának. A törvényt nem véletlenül alkották meg úgy, hogy csak a következő kormányra vonatkozhasson, addig a hivatalnak nincs más dolga, mint ezer négyzetméteres luxusirodát keresgélni, honlapot szerkesztgetni, és várni a 2011-es költségvetés majdani elbírálásának nagy lehetőségét. A Gyurcsány–Bajnai-kabinet ezt is kibekkeli: az örökségül hagyott büdzsé megvalósíthatósága a lelépésük után fog kiderülni.
Brüsszel
Szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió adóztassa a vállalatokat
