Tizenháromezer, főként Kelet-Európából menekült zsidót zsúfoltak be 1942. július 16-án a párizsi Vel d’Hiv kerékpárarénába a németek, együttműködve a kollaboráns Vichy-kormánnyal. Nyolc- napnyi őrizet után továbbküldték őket a drancyi internálóhelyre, majd az auschwitzi haláltáborba. A megpróbáltatásokat összesen 400-an élték túl. A deportálásban a francia csendőrség felelőssége vitathatatlan.
Ezt feszegeti Rosalyne Bosch most készülő mozija, A razzia is, amely egy kisfiú, Joseph Weisman és barátai igaz történetét meséli el: Jo, Simon és Nono szemén keresztül követi végig a faji elkülönítés stációit. A filmben Jean Reno a Vel d’Hiv két zsidó orvosának egyikét – dr. Sheinbaumot – alakítja, aki mindvégig lelkiismeretesen küzd a fogvatartottak egészségéért. Mélanie Laurent, aki legutóbb Quentin Tarantino Becstelen brigantikjában tűnt fel, az egyik ápolónő – Anette – szerepében lesz látható. Ő mintegy kívülállóként követi végig az eseményeket, szembesül a hazugsággal, a jóvátehetetlen sérelmekkel. A francia–német–magyar koprodukcióban játszik Sylvie Testud, Anne Brochet, Samuel Le Bihan és Gad Elmaleh is, a magyar színészek közül Jakab Csaba, Gubás Gabi és Réti Barnabás epizódszerepet alakít.
A 18 millió eurós összköltségvetésből a stáb közel hétmillió eurót költ el hazánkban. A magyar részről a közvetett támogatás, azaz a 20 százalékos adókedvezmény mintegy 400 millió forintot tesz ki. A magyar partner az Eurofilm által külön erre a produkcióra megalapított Eurofilm Bis Kft. A filmet – amelyet a közszolgálati France 3 és a kereskedelmi TF1 is támogat – négy hétig forgatták Franciaországban, Magyarországon június eleje óta dolgozik a stáb. A biciklipálya egy körszeletét a mogyoródi Astra Stúdióban építették meg, ahol mintegy hatszáz statiszta közreműködésével vették fel a nyolcnapos fogság eseményeit. Az aréna többi részét számítógépes grafikával fogják majd elkészíteni. A fóti Mafilm Stúdióban állították fel a Beaune la Rolande-i tábort, ahova hétezer zsidó családot internáltak; az itteni jeleneteket hatszáz statiszta közreműködésével rögzítik.
A franciák szerint Rosalyne Bosch munkája korszakalkotó film lesz, hiszen eddig senki nem mert foglalkozni ilyen mélységben e témával. Nem is csoda, annak tükrében, hogy a francia kormány a háború után mereven elutasította, hogy a csendőrség felelősségét illetően bocsánatot kérjen. Csak ötvenhárom évvel később, 1995. július 16-án jelentette ki elnöki beszédében Jacques Chirac, hogy szembe kell nézni a múlttal, fel kell vállalni, milyen szerepet játszott a francia állam a zsidóüldözésben.
Halál lett a közös heroinozás vége a fővárosban
