Egymásra tolt felelősség

Míg az Aranynektár Kft. állítja, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóság kicserélte a cég mézmintáját, s az ismeretlen eredetű termék alapján büntették meg, a hivatalt felügyelő Süth Miklós országos főállatorvos ezt kizártnak tartja, s a cégre hárítja a felelősséget. Az ügyben nyomozást rendelt el az ügyészség.

Nem indított belső vizsgálatot az általa felügyelt szervezetnél Süth Miklós, az agrártárca államtitkára, országos főállatorvos – legalábbis ez derült ki lapunk megkeresésére adott válaszaiból. Az Aranynektár Kft. mézcsomagoló üzem tulajdonosa, Takács Ferenc korában azt állította lapunknak, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságnál valakik kicserélték a Tescóban árult mézükből elvitt mintákat, s ezért ügyészségi feljelentést tettek. Feljelentésük szerint tavaly ősszel Süth Miklós szakállamtitkár, országos főállatorvos kezdeményezésére országos mézminta-vételezést hajtottak végre a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági osztályai. Az Aranynektár által forgalmazott 500 grammos „Tesco erdei méz” nevű termékét ekkor mintázták meg az ország hat különböző pontján. A mézcsomagoló decemberben értesült arról, hogy a fent megjelölt méz miatt felkerült az agrártárca honlapjára a jogsértők listájára, s felfüggesztették a szóban forgó termék forgalmazását. A hatóság az úgynevezett hidroximetil-furfural (HMF) magas értéke miatt találta szabálytalannak e méz forgalomba hozatalát. A kft. szerint a méz Argentínából származott, ami azért fontos, mert a trópusi mézek esetében a megengedett HMF-tartalom kétszer magasabb, mint a hazaiaké. Vagyis az Aranynektár állítása szerint a méz megfelelt az előírásoknak, ezért kérte nevének levételét a szégyenlistáról. A listára kerülés időpontjában a hatóságnak még nem állt rendelkezésére a Magyar Tudományos Akadémia szakértői véleménye arról, hogy a méz milyen eredetű. Az Aranynektár listáról történő eltávolítását a hatóság 2009. február 20-án e szakvéleményre hivatkozva utasította el. A cég nem vitatta az MTA szakértői véleményét, mely szerint a hatóság által nekik eljuttatott mézminta Magyarországról származik, ám éppen emiatt feltételezte, hogy a mintákat kicserélték. Saját mézének argentin származásában biztos volt, s ezt a hatóság által lezárt, úgynevezett ellenmintával is bizonyította. A hatóság ugyanakkor a méz nyomon követését bizonyító s részükre benyújtott dokumentumokat nem fogadta el. Ugyanezt hangsúlyozta lapunk megkeresésére Süth Miklós is, aki levelében azt kifogásolja, hogy a minták „szállítását a vállalkozás saját maga végezte el”, vagyis nem tartotta kizártnak, hogy a vállalkozás kicserélte a mintákat. Az államtitkár szerint ugyanakkor a feltételezett mintacsere a hatóságnál tárolt és az általa szállított minták esetében kizárható. Vagyis egy biztos, mintacsere történt, s annak bizonyítása, hogy ezt ki követte el, immár a rendőrség feladata lesz. Az ügyészség ugyanis az Aranynektár feljelentését megalapozottnak tekintve, elrendelte az ügyben a nyomozást.
Az ügyészségi eljárást firtató kérdéseinkre adott válaszában Süth Miklós azon véleményének is hangot adott, hogy a mézpiacon fellehető hamisítványok eltüntetése érdekében immár egy éve folytatott cikksorozatunkkal az Aranynektárt védjük. Lapunk tavaly több alkalommal is vásárolt a multinacionális kereskedelmi láncok polcairól különböző üveg mézeket, s bevizsgáltatta őket. Mindezt azért, mert a hatóság évek óta figyelmen kívül hagyta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) évente megismételt piaci vizsgálatait, melyek rendre azt mutatták, hogy a kereskedelmi forgalomban fellelhető méz 70-80 százaléka hamisítvány. Lapunk a vizsgálatok nyomán egyértelműen megnevezte a hamisítókat és a terméküket forgalmazó kiskereskedelmi láncokat. Ilyet – a fennálló törvényekre hivatkozva – a hatóság egyszer sem tett. Az OMME-vel pedig olyannyira nem működött együtt, hogy cselekvés helyett inkább az általa elvégzett vizsgálatok szabályszerűségét vitatta. Tette ezt egyébként lapunkkal is. Ettől függetlenül Süth Miklós a levelében egyértelműen a hatóságok eredményének titulálja azt, hogy a magyar mézpiac elkezdett tisztulni, s – mint arról a legutóbbi OMME-vizsgálatokról közölt cikkünkben is beszámoltunk – lényegében eltűntek a piacról a hamisítványok. Süth Miklós szerint a hatóság munkáját Bross Péter, az OMME elnöke is elismerte tavaly év végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában. Megkeresésünkre Bross Péter elmondta: a méhészek már 2005 óta végzik jogszabály által előírt éves vizsgálatukat, s bár egyértelmű, hogy „a hatóság által tavaly indított vizsgálatoknak is hatása volt, ám amíg a sajtó, élén a Magyar Nemzettel nem mozgatta meg a dolgokat, lényegében semmilyen előrelépés nem történt”.