A felülvizsgálati kérelem beadása előkészítés alatt áll – fogalmazott lapunk kérdésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya. Hozzátették: a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú ítéletét 2009. június 22-én vették át. A kérelem beadására nyitva álló 60 napos határidő azonban augusztus 22-én nem jár le, a törvénykezési szünet miatt ugyanis szeptember 28-ig fordulhatnak a Legfelsőbb Bírósághoz (LB).
A minisztérium válaszából ítélve a Postabank ügyében 2000-ben megindított 150 milliárd forintos kártérítési per új, különös szakaszhoz érkezett. Az első meglepetés az volt, hogy a magyar állam törvényes képviselője, a Pénzügyminisztérium csak állította, de nem bizonyította, hogy kár érte az államkasszát. Az állam emiatt vesztett.
A per az Orbán-kormány kezdeményezésére indult el. Az államot képviselő pénzügyi tárca akkor még úgy vélekedett, hogy a könyvvizsgálók megsértették a számviteli és más szabályokat, amikor a Princz Gábor által irányított menedzsment adatait jóváhagyták. A Fővárosi Bíróság először – 2005. május 31-én – kármegosztást alkalmazott. Úgy látta, 50 százalékban a Deloitte Kft. felelős. Felerészben viszont a gondatlanul gazdálkodó bankvezetők magatartása miatt a tulajdonos, vagyis az állam viseli a veszteséget. Az Orbán-kabinet 150 milliárd forintot fordított a bank megmentésére.
Az új eljárásban a Fővárosi Bíróság 2007. október 17-én három hónapot adott a magyar államnak: jelentse be bizonyítékait, kérje igazságügyi szakértő kirendelését. Az állam a határidő lejártát követő napon, 2008. január 16-án a terminus meghosszabbítását kérte. A Pénzügyminisztériumot ekkor Veres János irányította.
A Fővárosi Ítélőtábla ez év április 24-én jóváhagyta az FB elsőfokú ítéletét. Bizonyítottság hiányában elutasította a magyar állam kártérítési kérelmét, s a könyvvizsgáló alpereseknek 490 millió forint perköltséget ítélt meg. Ebből a Deloitte Kft.-t csaknem 250 millió forint illeti. A tárgyalás után a Deloitte ügyvédje lapunknak elmondta: a bíróság elfogadta a cég jogi álláspontját. Arra a kérdésünkre, hogy szándékosan lett-e pervesztes az állam, az ügyvéd úgy nyilatkozott: ezt nem kívánja kommentálni, a kérdés túlmutat a Deloitte jogi képviseletén. A Postabank vezetőjét egyébként korábban hanyag kezelés vétségéért 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte a táblabíróság.
Nem sokkal a jogerős ítélet kihirdetése előtt 2009. április 20-án Veres Jánost az az Oszkó Péter váltotta a pénzügyminiszteri székben, aki akkor a Deloitte vezetője volt. Oszkó úgy döntött, az összeférhetetlenség kizárásáért a magyar állam törvényes képviseletét a Miniszterelnöki Hivatalnak adja át. Az ügy végül az igazságügyi tárcánál kötött ki. Itt döntik majd el, végül is benyújtják-e az előkészítés alatt álló felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz. A rendkívüli jogorvoslat lényege az lehet: a magyar állam kéri, hogy kötelezzék kártérítésre a könyvvizsgálókat, mindenekelőtt az egyszer már elmarasztalt Deloitte Kft.-t. Erre 60 napon belül azért nem kerül sor, mert az igazságügyi tárca kezdeményezésére július 1-jétől módosították a polgári eljárásról szóló törvényt. Eszerint a határidők számításakor figyelembe kell venni, hogy július 15. és augusztus 20. között a bíróságon törvénykezési szünet van. A Postabank-ügyben ez azt jelenti, hogy a június 22-én kézbesített jogerős ítéletre szeptember 28-ig reagálhat a szakminisztérium, hiszen a 60 nap akkor jár le. A jövő évi költségvetési törvény tervezetét a hírek szerint szeptemberben terjeszti be az Oszkó Péter által irányított Pénzügyminisztérium.
Törvényes kibúvó. A lapunk által megkérdezett bírósági vezetők és más jogászok többsége nem is hallott arról, hogy július 1-jétől módosult a polgári perrendtartás. A nyári törvénykezési szünet miatt az ügyfeleknek, az ügyvédeknek később kell beadniuk a jogorvoslati és egyéb kérelmeiket. A haladék a legtöbb polgári ügyre kiterjed. Sokan úgy vélik, hogy a perek ezután még jobban elhúzódnak, a módosítás a vesztésre álló személyeknek, szervezeteknek kedvez. A módosító javaslat indokolása azt tartalmazta: a paragrafus enyhít azon az ellentmondáson, hogy az ügyfeleket a bírók szabadsága idején is kötik a szigorú határidők. A büntetőügyekben a kedvezmény nem érvényesül. A nyári szünet miatt eddig egyetlen jogi fórumtól sem sikerült választ kapnunk arra: nem a kétharmados bírósági szolgálati és szervezeti törvényben kellett volna-e szabályozni az ítélkezési szünet intézményét.
