Kilencszer tizenegy

Lassan világhírűvé váló képregénnyel segítené a civilizációk közötti párbeszédet egy kuvaiti pszichológus. Naif al-Mutava azt mondja, meg akarja mutatni a világnak, hogy az iszlám nem az erőszakról, hanem az erényekről szól. Történetében egy magyar fiatalember is dolgozik a világbékén.

Érthető, ha az iszlám világban rég ráuntak, hogy minden egyes nyugati akciófilmben és képregényben az amerikai szuperhősök mentik meg a világot – ráadásul rendre a gonosz arab ellenfelek rovására. Ám az Allah 99 tulajdonsága után The ninety-nine, vagyis Kilencvenkilenc címmel, kuvaiti–amerikai együttműködésben megszületett egy történet, amelyben különféle figurák – például arab, török, indonéz, filippínó, dél-afrikai, francia, maláj, amerikai, portugál vagy éppen magyar hősök (utóbbi Székelyhidi Miklós névre hallgat) – együtt küzdenek a jóért.
Naif al-Mutava, a képregény ötletgazdája megkeresésünkre elmondja: az alapkoncepció az volt, hogy szórakoztatva segítsék elő a más-más emberek, népek, kultúrák közötti megértést, a toleranciát. A sztori 1258-ban kezdődik, amikor a mongolok betörtek Bagdadba, romba döntve a csodás várost. A IX. században alapított híres könyvtár, a Dar al-Hikma köteteit egytől egyig a Tigrisbe szórták; a kiázó tintától feketévé vált a folyó vize. A tudósok különleges drágaköveket helyeztek a mederbe, hogy azok magukba szívják mindazt a tudást, amelyet a könyvek, tekercsek tartalmaztak, s megőrizzék az utókornak. A kövek később a világ különböző pontjaira kerültek, s közel nyolcszáz év múltán – immár a jelenben – gazdákra lelnek. Tulajdonosaik mind egy-egy különleges képesség birtokosaivá válnak, s most találkoznak, hogy együtt jobbá tegyék a világot. A mesés történet hat epizódja jelent meg eddig; a Kilencvenkilenc fogadtatása Naif al-Mutava szavai szerint 99,9 százalékban pozitív volt. A kivételt néhány konzervatív, főként szaúdi mozlim jelenti, aki árulással, értékrombolással vádolta az alkotókat.
A 37 éves kuvaiti férfi élete nagy részét Amerikában töltötte, klinikai pszichológusként dolgozik, ám ideje zömét immár a Kilencvenkilenc körüli foglalatosság tölti ki. A képregényről több ezer cikk jelent meg, nyolc nyelvre fordították le, márciusban Kuvaitban megnyílt egy róla szóló tematikus játékpark, Amerikában pedig a történet alapján hamarosan elkészül egy 26 részes animációs filmsorozat is. Sőt Naif al-Mutava elárulja: a főhősök munkáját hamarosan Batman és Superman is segíteni fogja.
A civilizációk összebékítéséért való tenni akarás leginkább a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta foglalkoztatja a kuvaiti doktort, akkor döntötte el, hogy meg kell találnia az utat, amely visszavezet az iszlámhoz azoktól, akik foglyul ejtették. De nem tudta, hogyan tegye ezt. Mint aztán a BBC honlapján nemrégiben közölt cikkében is fogalmazott, csak meg kellett szoroznia a kilencet tizeneggyel, így jött ki a kilencvenkilenc. Aztán látta összeomlani az afganisztáni tálib rezsimet, megbukni az irakiak által addig kötelezően s a végén talán már őszintén is bálványozott Szaddám Huszeint – ezek mind hatással voltak rá a Kilencvenkilenc megálmodásakor. „Megtanítom a gyerekeket arra, hogy a mi vallásunk nem az erőszakról szól, hanem erényekről, s ezt megmutatom a világnak. Emiatt született a képregénysorozat” – fogalmaz.
Talán a sors fintora, hogy a sorozat első része 2006-ben közel egy időben jelent meg a dániai Mohamed-karikatúrákkal, amelyek hatalmas haragot és súlyos zavargásokat váltottak ki szerte a mozlim világban. A történtek újabb lökést jelentettek Naif al-Mutava számára.
De ki is az a Székelyhidi Miklós? Egy szuperhős, éppúgy, mint kilencvennyolc társa – ezt már a sorozat amerikai készítője, Marie Javins teszi hozzá. Mint mondja, alakja éppúgy fiktív, mint az összes többi figuráé: külsejét, személyiségjegyeit egy stáb alakította ki, melynek nincs magyar kötődése. A neveket könyvek, cikkek és internetes keresők segítségével válogatták. A Jami becenevű magyar szereplő a második kötetben tűnik fel először, mint megtudjuk róla: tizenhárom éves, s valóságos informatikai zseni. Olyanynyira, hogy már ilyen fiatalon alkalmazzák a magyar kormány által működtetett Nahomtech Számítástechnikai Kutatóintézetben, ahol szülei is dolgoznak, s amely később helyszínként is megjelenik a történetben. (Persze a kutatóintézet is fiktív dolog, akárcsak a kormányzati negyed.) Jami, mint megannyi géniusz a való életben, komoly szociális problémákkal küzd, társas kapcsolatai erősen sérültek. De ettől igazán emberi.
A Kilencvenkilenc az arab kultúra valódi fénykorának igaz történetéből bontakozva jut el 2009 fikciós jelenéhez, amikor már az egyetemes értékek a fontosak, nem a realitás. A vallás csak burkoltan, a szereplők életvitelében, öltözködésében jelenik meg: a készítők tudatosan törekedtek arra, hogy a hősöket ne a hitük alapján ítéljék meg. A sorozat képi világa leginkább az amerikai képregényekéhez hasonlít, történetmesélése viszont a nyugati és keleti civilizáció számára is érthető próbál maradni. Sikerét jelzi, hogy füzetei egymilliós példányszámban fogytak, kiadója húszmillió dollárnál is nagyobb tőkét gyűjtött össze, a mértékadó Forbes magazin pedig a popkultúra húsz legjobb alkotása egyikének minősítette. Az persze csak később derül ki, hogy a csodás képességű fiktív szuperhősök ki tudnak-e lépni a képregény világából, s szándékaikhoz hűen valóban élhetőbbé vagy legalábbis érthetőbbé válhat-e hatásukra a világ. Allah legyen velük!