Világosan kell látni, ez nem cigányügy, ez Magyarország stabilitását érinti, itt már az ország becsületéről van szó – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök a romagyilkosságok kapcsán a miniszterelnök által kezdeményezett találkozó szünetében. Az államfő leszögezte: nem lehet kisebbíteni a cigányság sérelmére elkövetett bűnügyek súlyát, melyekben szerinte „nincs feloldozás”, és végül a gyilkosok veszítenek.
*
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: remélte, hogy a kormányfő tájékoztatását követően újdonsággal szolgálhat a romagyilkosságok ügyében, de csak technikai részletekkel ismerkedhetett meg.
– A miniszterelnök úr tájékoztatott a közelmúlt intézkedéseiről, a rendőrség és a romák közös járőrözéséről, valamint a közbiztonság erősítése érdekében hozott költségvetési tervekről, ám ezekről a kormányfő informálja majd a közvéleményt – tette hozzá Sólyom László. Elmondta: Bajnai Gordon biztosította arról, hogy a rendőrség személyi és anyagi ráfordítás tekintetében is nagy erőkkel küzd azért, hogy elfogja a tetteseket, még külföldi segítséget is igénybe vesznek.
Sólyom László hangsúlyozta a társadalmi részvét fontosságát, valamint kiemelte: tartani kell a reményt a cigányságban. – Együtt kell éreznünk az árván maradt gyermekekkel, a megcsonkított családokkal, a cigánysággal, akiknek okuk van arra, hogy rettegjenek – emelte ki az államfő.
Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, miután a Sándor-palotában találkozott az államfővel, a távirati irodának úgy fogalmazott: tájékoztatta a köztársasági elnököt a roma szervezetek álláspontjáról, valamint „a teljes magyar társadalomról, a cigány kisebbség szerepéről, helyzetéről és félelmeiről”. – Hosszú távon mindenkinek tudnia kell, hogy ilyen helyzetből a jogállamnak kell győztesen kikerülnie – utalt Kállai a közelmúlt hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozatára. Az ombudsman hozzátette: a romák elleni támadás valójában a magyar jogállamiság és a demokrácia ellen irányul, függetlenül attól, hogy kik és milyen indokkal követik el a brutális bűncselekményeket.
– Az elkövetőknek az a céljuk, hogy megfélemlítsék a kisebbségi csoportot, az ország lakosságát, és olyan bizonytalanságot teremtsenek, ami azt sugallja, a jogállam nem tudja megvédeni őket – tette hozzá Kállai Ernő, aki úgy vélte: sürgősen helyre kell állítani a közbizalmat, ezért a mértékadó politikai vezetőknek, a közszereplőknek hallatniuk kell a hangjukat. Példaértékűnek nevezte a szlovák nyelvtörvény ügyében létrejött közös politikai kiállást. Kifejtette: napokon belül megtörténnek azok a lépések, amelyek megnyugtathatják a lakosságot, emellett a társadalom egységes érdekeit, az összetartozást, a sorsközösséget, az egymásra utaltságot szimbolizálják.
– Nagyon fontos üzenetet tolmácsolt a magyar társadalomnak Sólyom László a romagyilkosságokkal kapcsolatban – mondta Teleki László roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Hozzáfűzte: bízik benne, hogy az államfő szavait az emberek meg is fogadják.
Egy elkövető? Kezdetben három-négy tagú csoport követte el a romák elleni támadásokat, amely garázdálkodásra készült, és megfélemlítési céllal támadt a romák házaira; a nagycsécsi első emberölés azonban választóvíz lehetett a csapat életében, és vélhetően a többi támadást már csak egyvalaki követte el, akinek azonban kizárólag az emberölés a szándéka – mondta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetője a Figyelőnetnek. Petőfi Attila hangsúlyozta: a csoportban „különböző volt a motiváció, különböző a szereposztás, így különböző lehet a büntetőjogi megítélés is”, vagyis akár a csoporton belüliek szerepét is egyenként kell majd megítélni. Az NNI igazgatója közölte: az orvosok megszüntették a kislétai támadásban megsérült kislány mélyaltatását, és a rendőrök már kapcsolatba léptek vele. Petőfi hozzátette: a gyermek a korának, értelmi és fizikai képességének megfelelően tudott néhány kérdésre válaszolni, de az átélt sokk miatt kihallgatásról még nem beszélhetnek.
Sztálin
Sztálin hosszú árnyékáról
