Nyelvtörvény: szlovák jelzés Brüsszelnek

(Pozsony)

Az Európa Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz fordul a szlovák államnyelvtörvény miatt Anna Záborská, a Kereszténydemokrata Mozgalom európai parlamenti képviselője, mert „rosszindulatúnak” tartja a június 30-án elfogadott jogszabályt. „Azzal, hogy a törvény nem egyértelmű és különböző módon lehet értelmezni, a lakosság egy része számára stresszhelyzetet teremt, ugyanis sohasem fogják tudni, miként alkalmazzák majd a hatóságok az egyes rendelkezéseket” – állítja a szlovák EP-politikus. Záborská szerint „nem az a mérvadó, hogy a különböző európai intézmények a nemzetközi joggal összeegyeztethetőnek tartják a jogszabályt, hanem az, hogy a szlovákiai magyarság körében félelmet kelt. Ez nem helyes kisebbségi politika” – jegyezte meg Záborská a szlovák sajtóirodának adott nyilatkozatában.
Közben egyre több szlovák nyelvész is kifogásolja az államnyelvtörvény egyes kitételeit, leginkább a jogszabályt megszegők büntethetőségét kifogásolják. Jozef Mlacek, a rózsahegyi Katolikus Egyetem tanára szerint a nyelvtörvénynek „csak deklaratívnak” kellene lennie, és „elfogadhatatlannak” minősítette a minisztérium szándékát, amely szerint a tárca „kodifikálná azt a nyelvet, amelyet aztán mindenkinek használnia kellene, ha el akarja kerülni a büntetést”. René Bílik, a Nagyszombati Egyetem tanára szerint sincs szükség a szlovák nyelvtörvényre, mert az elfogadott formájában „sérti az emberi jogokat”.

Pont. Miroslav Lajcák külügyminiszter szerint Knut Vollebeak EBESZ kisebbségi főbiztos „pontot tett a szlovák nyelvtörvényről szóló vita végére”, amikor kimondta, hogy a jogszabály nem sérti Szlovákia nemzetközi vállalásait. Lajcák szerint bebizonyosodott, hogy „Magyarország és a Magyar Koalíció Pártja feleslegesen kiabálta tele Európát”. (N. S.)