Pácban a CIA kínzási technikáinak kiötlői

Néhány héten belül az amerikai igazságügy-miniszter dönthet arról, hogy kínzás bűntette miatt nyomozást indítsanak a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) hírhedtté vált vallatási gyakorlata miatt. Ha Barack Obama elnöknek a kínzások leállítását elrendelő parancsát követően mintegy háromnegyed évvel így dönt Eric H. Holder, akkor azok a pszichológusok, akik segítettek kidolgozni a technikákat, a vizsgálat fókuszába kerülhetnek.

A New York Times e heti tényfeltáró írásából kiderül: két, a légierőtől nyugállományba vonult pszichológus és vállalkozásuk áll a háttérben. Becenevükön Mitchell és Jessen dokik, (azaz Jim Mitchell és Bruce Jessen) 2001. szeptember 11. követően meglátták az üzleti lehetőséget, a CIA pedig – összhangban a Bush-kormányzattól kapott útmutatással, miszerint keményen kell fellépni az elfogottakkal szemben – kapott az alkalmon. Annak ellenére, hogy a két pszichológus korábban nem vallatott élesben, doktorijukat annak idején a magas vérnyomás kezeléséből, illetve családterápiából írták. Hitelességük bizonyítékát az adta, hogy mindketten dolgoztak az úgynevezett SERE kiképzési programban, amely amerikai katonákat készít fel az ellenséges vonalak mögötti túlélésre, a fogságba esésre, a vallatás során történő ellenállásra. Jessen kezdetben az ellenséges kihallgatótiszteket imitáló oktatókat felügyelte, aztán maga is közéjük állt. Jól, talán túl jól is játszotta szerepét, egyszer kollégái videofelvétellel mutatták be számára, hogy túl agresszíven bánt a kiképzendő személyzettel. A képzés lényege márpedig az, hogy elhitessék a delikvensekkel, túl lehet élni a fogságba esést és ellen lehet állni. Mitchell a kiképzés biztonságát felügyelte, és be is avatkozott, amikor az egyik „technika” a növendékek nyakcsigolya-sérüléséhez vezetett.
Munkájuk alapját azok a tapasztalatok képezték, amelyeket az amerikai haderő tagjai a koreai háborúban szereztek kínai kihallgatókkal szemben. Mitchell csodálattal adózott Martin Seligman pszichológus hatvanas évekbeli kutatási eredményeinek, aki kutyák elektrosokkolásával demonstrálta azt az állapotot, amikor a fogvatartott megtörik és együttműködővé válik. A „tanult beletörődöttségtől” reméltek sikert jóval később a terrorgyanús személyek vallatásánál is.
2001 decemberére az ellenséges technikákból – ütlegelés, kicsavarodott testhelyzetek, alvásmegvonás, falhoz csapkodás és vízbe fojtás szimulálása – megszületett Mitchell és Jessen előterjesztése, amelyet a CIA terrorellenes központjának igazgatója Cofer Black magáévá is tett. A CIA legalább 27 foglyon alkalmazta Mitchell és Jessen módszereit. A két pszichológust kellőképpen honorálták. Ezer-kétezer dolláros óradíjat kaptak, 2005-ben alapított cégük a Mitchell Jessen és társai a kihallgatási program kiszolgálásáért és technikáik oktatásáért milliós nagyságrendű bevételt kasszírozott.