A 2006-os választások előtt ön volt a Fidesz kampányfőnöke, a választási kudarc óta azonban eltűnt a nagypolitikából. Elvesztette a pártvezetés bizalmát?
– Szerintem a belvárosi polgármesterség olyan feladat, aminek a nagypolitikában is jelentősége van. Ezt a feladatot nem is tudtam volna rendesen ellátni, ha mással is kellett volna foglalkoznom. Észrevették volna a kerületi polgárok a minőségi különbséget. Persze nem akarom a kérdését megkerülni: bár Orbán Viktor 2006 májusában felajánlotta, hogy a párt kommunikációs vezetőjeként dolgozzam tovább, én inkább Szijjártó Pétert ajánlottam a figyelmébe.
– Ennyire leterheli a kerület vezetése?
– Nem terhel le, hanem egy teljesen más perspektívát ad, hiszen polgármesterként közelebb kerülök az emberekhez, mint parlamenti politikusként.
– Közelegnek az országgyűlési választások, a pártelnöktől kapott valami személyre szóló feladatot?
– Ha kaptam volna, akkor sem mondanám el.
– Önnek nyilván van véleménye a kormányzásról, vállalna szerepet a második Orbán-kormányban?
– Én egy új korszak építésében szeretnék szerepet vállalni, hiszen azt gondolom, hogy most le kell zárnunk egy korszakot, és újat kell nyitnunk. Ehhez nem a pozíciókat kell keresgélni, csak aktívan kell politizálni.
– A nyilvánosság számára legalábbis úgy tűnhetett, hogy az elmúlt négy évben ezt igen mérsékelten tette meg.
– Mindvégig a politika élvonalában harcoltam polgármesterként egy régi, rossz korszak visszaélései és rombolásai ellen. Ez jól látható például mindabban, amit a parkolással kapcsolatos előjogok felszámolásáért tettünk, de például nálunk nyíltak az első szociális boltok, mi indítottuk útnak az országban elsőként a méhnyakrák elleni védőoltás programját is. Sokan követték a példánkat, és most megint egy olyan időszak következik, amikor a parlamenti munka jó része az építő jellegű intézkedésekről szólhat. Jó néhány ötletem is van, hogy hogyan kellene megváltoztatni bizonyos törvényeket, szabályozásokat, amelyek például könynyítenének az önkormányzatok helyzetén. Az építési törvénytől kezdve a közbeszerzésin keresztül rengeteg jogszabályt kellene egyszerűsíteni. Olyan közép-európai városok, mint Krakkó vagy Szófia ezen a téren például előttünk járnak, ami azt is jelenti, hogy a bürokrácia leépítésével elérték, hogy könnyebben tudnak európai uniós forrásokat lehívni.
– Ezek szerint vannak elképzelései arról is, hogy miként lehet egy nagyvárost sikeresen irányítani. A budapesti városvezetéssel összefüggő ambíciói nincsenek?
– Határozott ambícióim vannak, mégpedig az, hogy részt vegyek egy új korszak építésében, a Gyurcsány–Bajnai-korszak romjainak eltakarításában. A fővárosban ehhez szakítani kell a Demszky-korszak koncepciótlanságával is. Az 1870-es években a Kárpát-medence fővárosának építették újjá Budapestet, erre a hagyományra építve a mai fővárosban is benne van a lehetőség, hogy lekörözze Pozsonyt, Zágrábot, Ljubjanát, sőt meggyőződésem, hogy Bécset, Prágát is. A Demszky-korszak végén ma pont fordítva áll a helyzet, Közép-Európa nagyvárosai közül az utolsó helyről kell startolnunk, hogy az első helyet megszerezzük. Tarlós Istvánt alkalmasnak tartom arra, hogy ennek a korszaknak véget vessen, és ha így dönt, segíteni fogok neki ebben.
– Azt mondta, hogy egy új, építő jellegű parlamenti ciklus kezdődhet. A Gyurcsány Ferenc és a Bajnai Gordon vezette kormányok ugyanolyan minőségben irányítják ön szerint az országot?
– A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány között nincsen különbség, ez egyetlen korszak. Mindketten azonos gondolkodású emberek. A különbség annyi kettőjük között, hogy Bajnai Gordonra maradt a romok eltakarításának feladata. Abban viszont, hogy az ország ilyen nehéz helyzetbe került, Gyurcsány Ferenc mellett neki is szerepe volt, hiszen fontos kormányzati pozíciókat töltött be az előző kabinetben is. A kívülállók számára is világos szerintem, hogy Gyurcsány Ferenc jelölte utódjának Bajnai Gordont.
– Volt vagy egy tucat miniszterelnök-jelölt.
– Az egész színjáték, amit a jelölés körül bemutattak a szocialisták, csak egy célt szolgált, hogy Bajnai Gordonból miniszterelnök legyen. Nem véletlenül egyébként, hiszen bizalmi posztot töltött be Gyurcsány Ferenc mellett is. Ezek az emberek céges viszonylatban gondolkodnak, de egy részvénytársaságban sem bízzák rá a romok eltakarítását arra az emberre, aki azokat előidézte. Jelenleg olyan döntéseket próbálnak átvinni az Országgyűlésen, amelyek a költségvetés rendbetételét szolgálják. De eközben a kormány nem törődik Magyarország jövőjével. A Gyurcsány–Bajnai-korszak legnagyobb hibájának éppen azt tartom, hogy miközben modernizációt hirdettek, semmi újat sem csinálnak, a régi, elavult módszerekkel dolgoznak. Korábban az internacionalizmusban hittek, ezután könnyen hinni tudtak a mindenható piaci verseny globális ideológiájában is, csak a nagy alkalmazkodás közben nem vették észre, hogy a világban a globális ideológiák korszaka lejárt. Most sokkal inkább nemzeti válaszokat keresnek az egész világban a meglévő gazdasági problémákra, még az Európai Unión belül is. Magyarország ezeket a válaszokat képtelen volt megtalálni a Gyurcsány–Bajnai-korszak alatt. A mi feladatunk az lesz, hogy nemzeti keretek között és a nemzeti érdekeket kőkeményen figyelembe véve találjuk meg az új válaszokat a mai problémákra.
– A válaszok keresésébe azonban más pártok is bekapcsolódtak. Az EP-választáson a Jobbik jelentősen megerősödött. Ki lesz a Fidesz legnagyobb ellenfele a parlamenti választásokon?
– A Fidesznek a következő országgyűlési választásokon és azután is a Gyurcsány–Bajnai-korszak örökségével kell megküzdenie. Bizonyos értelemben a Jobbik is ehhez az örökséghez tartozik. Ezt kell majd legyűrni, azt a romot, amit ők maguk után hagynak. Az általuk okozott károk ott lesznek minden emberben. Meg kell küzdenünk gazdasági holdudvarukkal, azokkal, akik gazdasági pozíciókat szereztek, és nagyon nehezen akarnak majd onnan távozni. Az EP-választás pedig nem ugyanolyan, mint az országgyűlési. A választók is tudják, hogy június 7-én nem a kormányzóképességről döntöttek. A Jobbikra szavazók egy része szerintem nem mint kormányképes alternatívára szavazott a pártra. Egy rossz kormányzás idején az emberek lelkében felerősödnek azok a válaszok, amelyek nem kormányképes alternatívák. Hogy a parlamenti választás után megváltozik-e a politikai körkép, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy jó kormányzás mellett az emberekben a szélsőséges gondolkodás lényegesen visszaszorul majd. A jó kormányzás nemcsak a polgári erők erősödését hozhatja, hanem elvezethet oda, hogy az emberek megértsék, a rendszerváltozás óta csak a polgári nemzeti oldalnak volt Magyarország problémáira igazi válasza. A baloldal és az SZDSZ pedig június 7-én megtanulhatta, hogy a farkast kiáltó pásztor meséjében sok igazság van. Több mint tíz évig mutogattak a Fideszre és Orbán Viktorra mint a radikális gondolkodás megtestesítőjére, de június 7-én hiába kiabáltak, nem hitt már nekik senki.
– Akkor a Fidesznek nem is kell foglalkoznia a Jobbik-jelenséggel?
– Jól kell majd kormányozni, és azokra a problémákra, amiket ők némi joggal felvetettek, jó válaszokat kell tudni adni. A következő kormánynak hangsúlyosan nemzeti kormánynak kell lennie, és természetesen kezdeni kell valamit azzal, hogy leépítették a magyar államot. A Gyurcsány–Bajnai-időszak alatt a rendőrség gyakorlatilag működésképtelenné vált. Nem gárdára vagy csendőrségre, hanem működőképes rendőrségre van szükség. Amíg az emberek azt érzik, hogy amikor nekik lenne rá szükségük, soha sincs rendőr, addig a rendőrséggel szemben is óriási lesz a bizalmatlanság. Saját példát hoznék itt fel, ha nem támogatnánk a belvárosi rendőrőrsöt, itt is jóval kevesebb rendőr lenne az utcán. Gyakorlatilag a belvárosi rendőrök a munkaidejükben a parlamentet védik, és különböző rendezvényeket biztosítanak, és amikor lejár a munkaidejük, akkor járőröznek az utcán túlórában, amit szabadidős foglalkoztatásként az önkormányzat fizet. Ez nonszensz, ilyen nem lehet semmi körülmények között. Ha ezen változtatunk, megválaszoljuk azokat a kérdéseket is, amiket egyébként a Jobbik felvet. Az emberek nagyon jól tudják, hogy a soron következő országgyűlési választásoknak már tétje van, ott nem egyszerűen pártokat választanak, hanem kormányt. És a Jobbiknak szerintem nincsenek kormányképes válaszai, azok csak a Fidesznek vannak.
– Vannak még tartalékai a Fidesznek, egyben lehet tartani a tábort?
– Amit az EP-választásokon elértünk, az minden idők legjobb választási eredménye. Ehhez képest is lehet még a szavazók számát növelni, de induljunk ki a magyar választási rendszerből: a Fidesznek minden esélye megvan arra, hogy a következő országgyűlési választáson a legjobb listás eredményt érje el, az egyéni választókerületekben pedig az első helyen a Fidesz áll, a második és harmadik helyért pedig az MSZP és a Jobbik verseng majd. Vajon a Jobbik visszalépne az MSZP javára, vagy fordítva? Nyilvánvalóan egyik sem. Ha ez így marad, akkor a Fidesznek valóban reális lehetősége van a győzelemre. Mindez elegendő lesz ahhoz, hogy egy stabil többséget biztosítson a Fidesznek a következő parlamentben, még akkor is, ha sok ember kiábrándult a politikából, és tartok tőle, hogy őket csak egy következő sikeres ciklus után lehet majd meggyőzni arról, hogy nem csak sikertelen politikusok vannak.
– A kampányban részt vesz majd?
– Ahogy az európai parlamenti választás és népszavazás kampányában is, úgy az országgyűlési választáséban is részt fogok venni. Képviselőjelölt leszek, és szeretném megnyerni a körzetemet, ahol egyébként 1990 óta nem volt jobboldali győzelem. Szerintem minden fideszes polgármesternek, aki a nehézségek ellenére is sikereket tudott felmutatni, szintén kötelessége, hogy kormányra segítse a Fideszt. Ez a saját településének is alapvető érdeke, hiszen az önkormányzatok csak sikeres kormány mellett tudnak tartósan sikeresek lenni. Ráadásul a Fidesz mellett érvelni ma bizonyos értelemben egyszerű. Június 7-én világossá vált, hogy csak egy kormányzóképes politikai erő van ma Magyarországon, az pedig a Fidesz–KDNP. A Fidesz az a politikai erő ma hazánkban, amelynek van karizmatikus vezetője, és van politikai támogatottsága.
Párt is van, vezető is van. Ez Európában is nagy érték. Az EP-választásokon is azok a pártok tudtak nyerni, amelyeknek volt karizmatikus, az emberek számára hiteles vezetője, függetlenül attól, hogy kormányon voltak-e, vagy sem. Tudott nyerni Sarkozy, annak ellenére, hogy minden mocskot megpróbáltak a fejére hordani, amit lehetett. Szintén kormányzati pozícióból tudott nyerni Berlusconi és a Merkel vezette CDU is. Ebből is látszik, hogy a szocialistáknak nem volt igazuk, amikor azt állították, hogy az EP-választáson mindenhol az ellenzék nyert. Az ellenzék a sikertelen politikai vezetőkkel szemben tudott nyerni, például Nagy-Britanniában Gordon Brown kormányával szemben
– Térjünk rá az önkormányzati politizálásra. A Bajnai-kormány mintegy 120 milliárd forintot vonna el a helyhatóságoktól. Ez milyen következményekkel járhat?
– Egy ilyen döntés minden önkormányzat működését döntően befolyásolja. Ám a tervezett intézkedésnek szerintem elsősorban politikai okai vannak. 2002 után ugyanis, miután a szocialisták megnyerték a helyhatósági választásokat is, érdemben nem volt forráskivonás. A legutóbbi önkormányzati választások után pedig, amikor döntően a Fidesz jelöltjei nyertek, óriási mértékű pénzkivonás történt. Azóta gyakorlatilag minden évben romlott az önkormányzatok helyzete. Ha ezt a döntést végigviszik, akkor a 2010-es költségvetés azt jelenti, hogy az állam az egyötödét elvonja azoknak a forrásoknak, amelyeket ma az önkormányzatokra szán. Ez brutális.
– Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak, hogy a helyzetet kezeljék?
– Mindenképpen forrást kell bevonniuk. Mi például magántőke bevonásával újítjuk fel a kerület utcáit. Az ingatlantulajdonosokat is érdekeltté tettük egy-egy szakasz rekonstrukciójában, hiszen ezzel az ő tulajdonaik értéke is emelkedik. A belvárosban ezzel a módszerrel közel 500 millió forintos forrásbevonás történt. Mindenhol persze ezt nem lehet megcsinálni. Sok önkormányzat már a működőképessége megőrzése érdekében kénytelen volt hiteleket felvenni. Mi annak idején nyolcmilliárd forintos hitelállományt örököltünk, amit menedzselni kellett, amellett, hogy a kerületben a fejlesztéseket is végig kellett vinni.
– A fővárosi lakosokat érinti csak, hogy több kerületben is csendrendeletet vezettek be. Erről mi a véleménye?
– Elődöm, a szocialista Steiner Pál bukása előtt is ugyanezzel próbálkozott, mint most Molnár Gyula a XI. vagy Verók István a VI. kerületben. Egy politikus akkor kezdi radikális módszerekkel keresni a választók kegyeit, amikor már menthetetlennek érzi helyzetét, és így akar magának szavazatot szerezni. Persze a belső pesti és budai kerületekben a probléma valós, de egy jó polgármesternek kompromisszumot kell keresnie ennek a problémának a kezelésére, mert a város élete éppúgy fontos, mint a lakóké.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Lázárt elvesztettük! + videó
