Szlovákiai bányászok panaszai

A bányamentők megtalálták a hétfői nyitrabányai robbanás húsz áldozatát, az összeégett holttesteket a túrócszentmártoni kórházba szállították azonosításra. A szlovákiai bányászat legnagyobb tragédiájának okait három bizottság vizsgálja majd, de munkájukat csak három hónap múlva kezdhetik el.

Neszméri Sándor
2009. 08. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Pozsony)

Elhagyták a bányamentők a nyitrabányai keleti tárnát, mert ismét tűz ütött ki a hétfői robbanás helyének környékén, de sikerült megtalálniuk és a felszínre juttatniuk a bányaszerencsétlenség mind a húsz áldozatának a holttestét, köztük a nagykürtösi Nagy Róbertét és a lukanényei Rég Robertét. A felismerhetetlenségig összeégett holttesteket folyamatosan szállítják a túrócszentmártoni kórházba, hogy DNS-vizsgálattal azonosítsák őket, csak azután szolgáltatják ki a gyászoló családoknak, feltehetőleg két héten belül. Temetésükről csak később döntenek. Rudolf Podoba, Nyitrabánya polgármestere szerint tiszteletben tartják majd a családok akaratát, de a város mind a húsz áldozattól egy közös istentisztelettel szeretne elbúcsúzni.
A szlovákiai bányászat legnagyobb tragédiájának okait három bizottság vizsgálja majd, a Trencséni Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője, Katarína Hlavácová szerint ők „tömeges veszélyeztetés bűntettének gyanújával” indítanak nyomozást. Az áldozatok hozzátartozói azonban kételkednek, hiszen a rendőrség még a három évvel ezelőtti nyitranováki bányaomlás vizsgálatát sem zárta le, amelynek négy halálos áldozata volt. Ugyanakkor kiderült, hogy a nyitrabányai robbanás körülményeit legfeljebb három hónap múlva kezdhetik feltárni. „Előbb el kell oltani a tüzet, megtisztítani a tárnát a veszélyes anyagoktól, majd oxigénnel feltölteni, hogy a szakértők megkezdhessék a munkát” – magyarázta az okokat Adriana Siváková, a bányavállalat szóvivője.
A tragédia okán egyre több bányász szólal meg, legtöbben azonban csak nevük elhallgatása mellett hajlandók elmondani, hogy „a bányavállalat vezetőinek az első helyen mindig a kitermelt szén menynyisége volt, az emberek biztonsága a háttérbe szorult”. Az egyik bányász elmondta például azt, hogy a vájatoknál felállított mérőműszereket is letakarták, ha észrevették, hogy fogy az oxigén és nő a szén-dioxid szintje. Hiába figyelmeztették erre a vezetőket, a munkát nem volt szabad abbahagyni. Egy másik munkás arról beszélt, hogy nála még soha nem volt metángázmérő műszer, holott a szakértők szerint például bányatűz esetén anélkül egyetlen bányász sem ereszkedhet le a tárnába. Sajtókörökben e hírek hallatán nagy ellenszenvet váltott ki a bánya társtulajdonos-vezérigazgatójának, Peter Cicmanecnek a magatartása, aki elzárkózik a hírek kommentálásától, mondván, „nem akarja befolyásolni a vizsgálat eredményét”. A sajtó azt is felvetette, érdemes-e fenntartani a veszélyes bányászatot a Felsőnyitra régióban, hiszen a vállalat folyamatosan veszteséges, csak a 33,5 millió eurós állami támogatással tudja fenntartani magát, ami azt jelenti, működéséhez Szlovákia minden polgára négy euróval járul hozzá évente.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.