Szürettel álmodók

Gyümölcsösnek való földet kaptak szegény családok Nagykörűben. Amíg a fák termőre fordulnak, a veteményeskert ad élelmet a földművelőknek. Joggal teszi fel a kérdést az ember: mit kezd évek múlva a sok cseresznyével a roma lakosság? Nos, a nagykörűi cseresznye olyan híres, hogy a felvásárlók szinte keresik a termelők kegyeit, a falunak pedig nagy az idegenforgalmi vonzereje, éppen a gyümölcstermesztése miatt.

Nagykörűben önkormányzati kezdeményezésnek és egy sikeres pályázatnak köszönhetően tíz szegény sorsú család kapott használatba egy–két ezer négyzetméteres földterületeket. Amíg az elültetett cseresznyefák termőre fordulnak, a földet veteményeskertként hasznosítják, burgonyát, hagymát, paprikát, paradicsomot termesztenek rajta a gazdák. További húsz család a saját földjére ültetett fákat, s kapott vetőmagokat – ismerteti a földosztás hátterét Varga Zoltán körjegyző.
A földet, illetve a facsemetéket a romák tíz évre kapták használatba az önkormányzattól, de az elképzelések szerint akkor újabb lehetőség nyílik majd a gazdálkodásra. Korábban a művelődési házban szakemberek tartottak előadásokat az ültetés, gondozás, permetezés, metszés, gazdálkodás témakörében az érdeklődőknek. A március–áprilisban elültetett germersdorfi cseresznyefa-csemeték már kétéves korukban termőre fordulnak, s ötéves korukban bő termést ígérnek. Mivel egy-egy család hatvan–száz fát kapott, a kedvezményezett romák nemsokára tekintélyes mennyiségre köthetnek szerződést a felvásárlókkal.
Nagykörűben évszázados hagyománya van a cseresznye termesztésének. Petrovay György földbirtokos, nemesítő az 1870-es években létesített itt faiskolát, s kiderült, hogy az árteres terület rendkívül kedvező a germersdorfi óriás cseresznyének, ezért számos kisebb-nagyobb ültetvény létesült. Mára szinte nincs olyan ember az 1750 lakosú településen, aki gazdálkodóként ne került volna kapcsolatba a gyümölccsel. Az idén nyáron is hat felvásárlóhely működött a faluban, szerződés nélkül is megveszik a gyümölcsöt a helybéliektől. A szezon elején 350 forint volt, a szezon végén pedig 200 forint lesz a felvásárlási ár, s a tapasztalatok szerint a kereskedők kamionokkal szállítják az itteni cseresznyét külföldre.
A körjegyző azt mondja: míg a környező településeken olyan szikes a föld, hogy eső után három nappal szikrázik benne a kapa, a Tisza-hordalékos Nagykörűben a helybéliek cseresznyeszüret idején boldogabb jövőt látnak.
Nagy Editék is földprogramos gazdálkodók. A Kinizsi utcai ház udvarán szép veteményeskert ad munkát a fiataloknak. Edit élettársa, Miheller Károly kapálja a földet s locsolja a kis cseresznyefákat. A saját földben termett burgonya, répa gyakori eledele a családnak. A férfi a műhelyét is megmutatja. Mivel alkalmi munkához ritkán jut Jász-Nagykun-Szolnok megyének ebben a térségében, diszkógömbök készítéséből, kölcsönzéséből próbál szerény jövedelemhez jutni. Üvegvágóval szeleteli apró kockákra a tükröket, s precíz munkával többnyire kimustrált földgömbökre ragasztja fel a lapkákat.
Muntyán Ernőnek a kertjében és a falu melletti Homokon is van cseresznyéskertje. Az előbbibe tizenegy, az utóbbiba hatvanöt kis fát ültetett. A veteményeskert zöldségei elpusztultak, úgy érzi, árnyékos helyre vetette őket, viszont a burgonya! Kifordít egy tövet, s csaknem egy kiló termést szed fel a földről. A tenyerébe gyűjtve mutatja a szép burgonyát. Amíg a felesége közmunkásként dolgozik, ő főz, csirkecombot süt krumplival.
– Néhány cseresznyefának a kérgét ledörzsölte az őz, de még azok is életképesek maradtak. Örülünk a fa- és vetőmagadománynak, reméljük, jövőre is életképes magokat kapunk – reménykedik a negyvenkét éves rokkantnyugdíjas férfi.
És ha egyszer a fák is termőre fordulnak! Reméli, a germersdorfi óriás fajtából jó termés esetén kifizetődő foglalkozás lesz a cseresznyetermesztés. A fák embermagasságúak lesznek „nagykorúkban”, létra sem kell majd hozzájuk. Gyakran álmodik azzal, hogy már szüretel, de sajnos várnia kell még néhány évet.
Nagykörű modern kori címerében benne van a cseresznye motívuma, s a falut „az ország cseresznyéskertje” címmel is kitüntették. Itt található Magyarország legnagyobb cseresznyése, több mint 200 hektáron, s az ország egyetlen cseresznyefajta-gyűjteménye is.
Napjainkban a nagykörűi cseresznye védett márkanév. Az önkormányzat is kiveszi a részét a gyümölcs és a térség népszerűsítésében. Tavasszal lovas hintón viszik végig a turistákat a virágzó cseresznyéskertekben, és hagyományos rendezvénysorozatnak számít a júliusi cseresznye-, illetve a pálinkafesztivál. A falu életében jelentős szerepe van a Tisza közelségének, de egyre népszerűbb a falusi turizmus is, olyannyira, hogy az önkormányzat már harmincnégy személyes panziót működtet. A községben rendszeresen rendeznek kézműves- és néptánctábort, és itt van a nemzetközi Tisza-túra egyik megállóhelye.
A romáknak kiosztott föld és a fatelepítés lehetőséget nyújt arra, hogy munkájuk révén a szegényebbek is boldoguljanak. Muntyán Ernőnek, a földigénylő roma férfinak van már egy kis termetű lova is. Betöreti nyereg alá, majd kocsit készít, s úgy tervezi, a jó állású, szép pónival, Mukival turistákat fuvarozgat.