Több évre elakadt a felzárkózásunk

Mivel a világgazdaságban bekövetkező bármilyen pozitív változás leghamarabb másfél-két éven belül érzékelhető Magyarországon, ezért egy markáns növekedés beindulásához még éveket kell várnunk. A Világgazdasági Kutatóintézet és az Ecostat szerint hazánk jelenleg is az unió egyik legkockázatosabb országa, és fennáll a veszélye annak, hogy az egyik megszorítás a másikba hajszolja az országot.

Évekig is elhúzódhat, mire hazánk kilábal a jelenlegi válságból, a pénzügyi szektor teljes stabilizálásához pedig még ennél is több időre lehet szükség – vélekednek a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) és az Ecostat közgazdászai. A két intézet közösen elkészített tanulmányai szerint az elmúlt évtizedek gazdasági válságainak tapasztalata, hogy a gyors ütemű fellendülés csak a válság kezdetét követő három-négy év elteltével indulhat meg, és még Európa is csak egy-két éves késéssel szokta követni az Egyesült Államok gazdasági növekedését. Hazánk pedig még az unió fejlettebb államaihoz képest is további másfél-két évvel később érzékeli a pozitív hatásokat, így a magyar gazdaság kilábalása nagyon hosszú, és nagyon apró lépésekben kezdődhet majd meg.
Inotai András, a VKI igazgatója a tanulmányok tegnapi ismertetésén úgy fogalmazott, hogy a válság négy szakaszra bontható: a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és ideológiai-tudati válságra, amelyből az utolsó kettő még hátravan. – Ennek a következményei beláthatatlanok, ezért még ma lépéseket kell tenni a krízis számunkra még meg nem tapasztalt hatásainak tompítására – hangsúlyozta Inotai, aki szerint komoly etikai kérdést vet fel az adósságállomány egy részének ráterhelése a következő nemzedékre. A kutató szerint súlyos inflációs veszélyekre kell számítanunk a közeljövőben, és a magyar gazdaság sebezhetősége továbbra is jelentős. Az Ecostat elemzése szerint Magyarország felzárkózása egy-két évre megakad, de ha az új tagországok fejlődése lassú marad, akkor ez egyfajta dominóhatást kiváltva tovább rontja hazánk növekedési kilátásait. További veszélyforrás, hogy a nemzetközi hitelek felvételekor bevállalt megszorítócsomagok miatt olyan spirálba kerül az ország gazdasága, amelyben az egyik nadrágszíjmeghúzás a másikhoz vezethet. A szigorítások ráadásul várhatóan társadalmi feszültségekkel járnak együtt, valamint a beruházások és megtakarítások csökkenését vonják maguk után.
Az Ecostat szerint hazánk növekedése már 2007-ben is elmaradt az uniós átlagtól a korábbi kiigazításoknak köszönhetően, most pedig a legsebezhetőbb tagállamként kell átvészelnünk a külső piacok gyengülését és a válság mélységét. A hazai gazdaság erősségeit és gyengeségeit elemző Ecostat/VKI kimutatások szerint a legtöbb hiányosságunk elsősorban az alacsony foglalkoztatottság, a magas államadósság és a szintén nagyon magas adószintek terén tapasztalható. Korábbi erősségeink sajnos az elmúlt másfél évben szinte teljesen felemésztődtek: a 2007-ben még közepesnek számító munkanélküliségi mutató megemelkedett, az infláció az adóemelések miatt év végére nyolc százalék körül alakul, a valutaátváltási árfolyam előnyei pedig a forint gyengülésével tűntek el. A VKI arra is figyelmeztet, hogy a pénzügyi válság miatt a perifériának számító kelet-közép-európai térségnek a korábbinál jóval kevesebb forrás juthat, és a befektetői célországlistán is több helyet lecsúszott hazánk az utóbbi években. Farkas Péter kutató kiemelte, hogy elsősorban az új technológiák felfutásával emelkedhetnek ki a válságból a gazdaságok, kérdés azonban, mennyi tőke jut majd a fejlesztésekre. Hangsúlyozta: a nemzetközi szervezetek már letértek a neoliberális gazdaságpolitika útjáról, és több irányzat egyes elemeit vegyítik a válságok kezelésekor.

Drágán veszünk, olcsón adunk. Több mint ötvenmilliárd forintot vesztett hazánk az év első öt hónapjában az élelmiszerek importjának és exportjának árszintkülönbözetén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölt külkereskedelmi adataiból. Eszerint a főleg hazai tulajdonosok által értékesített élelmiszerekben azért szenvedtünk el veszteségeket, mert a behozott, főleg feldolgozott áruért magasabb árat fizetünk, míg a kivitt magyar termékeket csak jóval olcsóbban sikerül eladnunk. A külkereskedelmi mérleg 455 milliárd forint többletet mutat januártól májusig, amely elsősorban a forint gyengeségéből fakad. A mérleget szépíti, hogy az energiaforgalom az év eleji ukrán–orosz gázvita miatt jóval csekélyebb volt, mint tavaly, így a lakosság és az ipar igényeit az itthoni gáztárolókból kellett fedezni. Csak ez az egy tétel mintegy 158 milliárd forinttal javította az egyenleget.