Négyszáz négyzetméter terasz, ami kívánságra kétszáz négyzetméteres sátorral kiegészíthető, ötszázötven négyzetméter üvegfalú rendezvénypavilon – olvasható a Citadelle Hill Garden honlapján. A múlt év nyarán az elektronikus tánczenei rendezvények között is magának előkelő helyet kivívó szórakozóhelyről utóbb kiderült, illegálisan épült. Elsőként a Népszabadság számolt be arról, hogy a Citadellán létesült üvegpavilon, két terasz és egy színpad védett területen, engedély nélkül épült fel. Ez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) néhány hete szemet szúrt – észrevételét lakossági panaszok előzték meg –, és határozott az építmények azonnali lebontásáról, amire a KÖH a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) kötelezte. A KÖH mint elsőfokú építési hatóság és a működési engedélyeket kiadó hatóság, a XI. kerületi önkormányzat július 21-én egyeztetett a bontásról és annak végrehajtásáról, miközben a lap beszámolója szerint az MNV Zt. szóvivője, Száraz Gábor úgy nyilatkozott, az MNV Zrt. csak az 550 négyzetméteres üvegpavilonra kérheti meg a bontási engedélyt a XI. kerületi önkormányzattól, a többi létesítmény egy még érvényben lévő vagyonkezelői szerződés miatt nem bontható le. Tegnap a helyszínen jártunk, üvegpavilont nem találtunk.
Mindeközben a Magyar Hírlap arról számolt be, a KÖH irodájában változatlanul nem hozzáférhető a Citadella műemlékké nyilvánításáról szóló határozat, márpedig a kulturális tárca 17/2002-es rendelete alapján ez kötelező lenne. Laptársunk megszólaltatta Mihályfi Lászlót, a kulturális minisztérium illetékes főosztályvezetőjét, aki úgy nyilatkozott, ha a KÖH valóban nem tudja bemutatni a határozatot, megfontolandó, hogy lefolytassanak-e egy új közigazgatási eljárást a Citadella műemlékké nyilvánításáról.
A KÖH erre közleményben reagált: a Citadella műemlékké nyilvánításáról a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet már gondoskodott, a Citadella műemléki védettségének fennállását megszakítás nélküli folyamatossággal tartalmazza a hivatalos műemlékjegyzékek sora is. Továbbá a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény, illetve a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény melléklete az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek között sorolja az ingatlant, ugyanakkor több per során valamennyi bírói fórum, közöttük a Legfelsőbb Bíróság is rögzítette, hogy a Citadella védett műemlék.
Hasonló nyilatkozatot idén januárban is tett a KÖH, akkor a Népszava kérdőjelezte meg a Citadella és más műemlékek védettségét. Akkor az alaptalan téveszmék, félremagyarázott hivatkozások miatt a KÖH jogi lépéseket helyezett kilátásba a kormánylap ellen. Mindez azért figyelemre méltó, mert továbbra is vitás, volt-e 2002-ben jogosítványa arra a KÖH-nek, hogy a Citadella lődombján létesített kávézóteraszt lebontassa.
Értékőrző városfejlesztés. A városok és köztereik megújításának figyelembe kell vennie az értékmegőrzést: e cél megvalósulását segítendő együttműködési megállapodást köt a KÖH, az Országos Főépítész Kollégium, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság – jelentették be tegnap. A magyar települések szociális célú városrehabilitációra 11,95 milliárd, funkcióbővítő városrehabilitációra 31,92 milliárd forintnyi európai uniós forrásra pályázhatnak a következő hónapokban. A szakmai szervezetek most arra hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy odafigyelés hiányában, rossz szervezés, rosszul értelmezett gazdaságossági szempontok, divatos megoldások erőltetése miatt a fejlesztések során a már meglévő anyagi, szellemi értékek háttérbe szorulhatnak, régészeti, építészeti vagy más kulturális értékek akár örökre el is veszhetnek. Támogatva a KÖH törekvéseit, a MUT és az ICOMOS nívódíjat alapított az értékmegőrző városmegújítás eredményeinek elismerésére.
Galambos Lajos
Magyar Péter „lagzilajcsizott” egy kis áramot
