Seselj büntetése. Védett tanúk kilétének felfedése miatt 15 hónap börtönbüntetésre ítélte tegnap a Nemzetközi Törvényszék Vojislav Seseljt, aki ellen eredetileg a boszniai háborúban elkövetett bűnök miatt indult eljárás a hágai törvényszéken. A hatodik éve őrizetben lévő Seselj egy 2007-ben megjelent könyvében annyira pontos leírást adott az ellene indított per három védett tanújáról, hogy annak alapján könnyen azonosítani lehet őket. A bírák szerint ez a bíróság megsértésének minősül, ami 15 hónap börtönbüntetést von maga után. (MTI)
(Újvidék)
Szerbia az egyetlen volt szocialista ország, amely nem adta vissza a régi tulajdonosaiknak a második világháború után elvett vagyont. Az EU világos tulajdonjogi viszonyokat akar, hangoztatta a brüsszeli politikus, s az az ország, amely nem kárpótol a jogtalanul elvett vagyonért, nem tesz eleget az uniós tagság követelményeinek.
Az uniós figyelmeztetés egyben támogatás is azoknak, akik hiába követelik vissza az apáiktól, nagyapáiktól elkobzott javakat. Már fél évtizeddel ezelőtt tüntettek az egyre türelmetlenebb örökösök, ám azóta sem történt semmi érdemleges. Az egyházi vagyon visszaadásában történt némi előrelépés – csak azért, mert nem nagy vagyonról van szó, s azt in integrum vissza lehet adni, tehát nem terheli meg a költségvetést –, de még az is megakadt. A 2006-ban meghozott törvénynek az egyházi vagyon visszaadásáról alig van eredménye. Az állam nem szívesen mond le a már magáénak tartott vagyonról.
A vagyonelkobzásoknak egyébként a Vajdaság a legnagyobb áldozata. A tartományban csaknem tízszer annyi földet vettek el a polgároktól, mint másutt Szerbiában. Ezen belül is a kisebbségek szenvedték meg leginkább az 1958-ig elhúzódó államosítást, köztük legnagyobb mértékben a németség. A százezreket érintő igazságtalanság második legnagyobb áldozatai – arányosan nézve – a magyarok.
Ezeknek az adatoknak a tükrében válik világossá, hogy miért éppen a Vajdaságnak az érdeke, hogy a törvény megszülessen és be is tartsák, s hogy miért halogatja Belgrád az államosított vagyon visszaszolgáltatását. Már korábban elhangzott az ígéret, hogy 2009-ben mindenképpen megszületik a törvény, ám ez még nem jelenti azt, hogy a vagyon gyorsan vissza is kerül a jogos tulajdonosokhoz. Hiszen az egyházi vagyonról már három évvel ezelőtt törvényt hoztak, ám vagyonukat az egyházak még nem kapták vissza. A restitúciót tetejében a rendezetlen, zűrzavaros tulajdonviszonyok is nehezítik.
