Vita a bioetikáról Franciaországban

A közvélemény-kutatások szerint a franciák szívesen fogadnák, ha engedélyeznék a béranyaságot, pillanatnyilag ugyanis szigorúan tilos gyermeket azzal a céllal kihordani, hogy azt megszületése után egy másik pár kapja meg. Ennek ellenkezője derült ki a múlt hónapban, amikor négy nagy fórumon nyilatkozhattak az állampolgárok arról, hogy milyen új bioetikai törvényt szeretnének.

(Párizs)

Franciaországban 1994-ben hozták a bioetikai törvényt, amelyet egy ízben, 2004-ben módosítottak.
A törvény újabb módosítása az orvostudomány fejlődése miatt régóta napirenden van, és 2010 az a kitűzött időpont, amikor az új törvénytervezetet a kormány a parlament elé kívánja terjeszteni. Lévén, hogy különlegesen érzékeny, ugyanakkor potenciálisan bárkit érintő szövegről van szó, Sarkozy külön kívánsága az volt, hogy minél jobban vonják be az állampolgárokat a vitába. Így került sor arra a négy vitanapra, amelyeket az egészségügyi minisztérium szervezett júniusban. Az egyes napokra különböző témák jutottak, amelyeket szakértők – orvosok, biológusok, szociológusok, jogászok – és politikusok jelenlétében vitathattak meg a sorshúzással kiválasztott állampolgárok, akik azt megelőzően két hétvégén keresztül egy, a kérdéskört érintő képzésen vettek részt. Ezt egészítette ki egy internetes honlap, amelynek ugyancsak az volt a célja, hogy információt nyújtson, megkönnyítse a polgárok számára a véleményformálást, és lehetőséget adjon nézőpontjuk kifejtésére. Június végén került sor a tapasztalatok összefoglalására, amely hozzájárul majd a végleges törvénytervezet kidolgozásához.
A fórumok során több témakört tárgyaltak, például a szervátültetést – továbbra is érvényesüljön-e a feltételezett beleegyezés elve? Családon kívüli tagokra is kiszélesítsék-e a lehetséges donorok körét? – vagy betegség prognosztizálása genetikai vizsgálat alapján, ami jelenleg csak szigorúan szabályozott keretek között lehetséges.
Terítékre került az őssejt- és embriókutatás is. Franciaországban alapvetően tilos ilyen jellegű kutatást végezni, erre legfeljebb külön engedéllyel van lehetőség. Azonban minden esetben tilos embriót kutatási céllal létrehozni. Ehelyett lombikbébiprogram keretében létrehozott embriókat lehet – a „szülők” hozzájárulásával – kivételes esetben kutatásra felhasználni.
A leghevesebb vita az asszisztált reprodukciós technológiákkal kapcsolatban robbant ki. A téma igen sokakat érint, hiszen 2006-ban a pároknak mintegy húsz százaléka fordult orvoshoz, mert nem sikerült gyermeket nemzeniük, és húszezer gyermek – vagyis az öszszes született gyermek mintegy 2,4 százaléka – valamilyen asszisztált reprodukciós technológia után látta meg a napvilágot. Franciaországban csak heteroszexuális pároknak, és csak két esetben lehet ezen technológiákhoz folyamodniuk: orvosi probléma esetén, illetve hogyha félő, hogy a szülők komoly betegséget örökítenek gyermekükre. A béranyaság tilos, ugyanakkor petesejt-, illetve hímivarsejt-adományozás is csak térítésmentesen és anonim módon történhet. Ami azt jelenti, hogy a megszületett gyermek soha, semmilyen információt nem kaphat genetikai szüleiről. Ez – a béranyaság mellett – az egyik legvitatottabb része a törvénynek, ugyanis számos egyesület szerint nem tisztázott ezen gyermekek számára származásuk, ami komoly lelki terhet jelenthet nekik.
A vitákból az derült ki, hogy a franciák elsősorban a szolidaritás elvét szeretnék érvényesíteni az új törvényben: az jusson hozzá a legmodernebb orvosi technológiákhoz, akinek valóban szüksége van rájuk, de ezeket ne lehessen haszonszerzésre felhasználni, és a legkiszolgáltatottabb polgárok is megfelelően védve legyenek a visszaélésekkel szemben.